Az orosz elnökválasztás péntek reggel kezdődött.
Csak az a kérdés, mekkora arányban nyer Putyin.
A Kremlben biztosak benne, hogy zavartalanul le tudják bonyolítani az eseményeket, és az elvárt 80 százalékos Putyin-sikert is képesek prezentálni. A stratégákat csak a részvétel izgatja, de ennek növelésére is megvannak a bevált eszközeik.
Az ukrán elnök mandátuma május 20-ai lejárta után is a székében szeretne maradni. Akik szerint ezt nem tehetné meg, azokról azt mondja, az orosz narratívát képviselik, ám ennyire azért nem egyszerű a helyzet.
Mindössze két előválasztást nyert meg.
Lukasenko reméli, hogy Sulyok segítségével a fehérorosz-magyar együttműködés tovább fejlődhet.
Az ellenzéki pártok egy része elhagyta a Parlamentet, a kormánypárti képviselők titkos szavazáson kétharmaddal megválasztották a jelöltet.
Miután megverte elsőszámú ellenfelét, Nikki Haleyt.
A Fehéroroszországot 1994 óta irányító diktátor úgy érzi, nem hagyhatja cserben a népét.
Miután a DK és a Momentum is jelezte, hogy nem vesznek részt a parlamenti jelöltállításban, matematikai esélye sem nagyon maradt, hogy legyen alternatív jelölt a Fidesz választottja mellett.
Európaibb NATO-t akar, és hozzájárulna ahhoz is, hogy nukleáris fegyvereket szállítsanak keresztül Finnországon.
Még ki se jöttek a végleges eredmények, igaz, sok vizet nem zavarhatnak, ellenzék nincs az országban.
A volt parlamenti képviselőt a bebörtönzött ellenzéki politikus, Alekszij Navalnij felesége is támogatta.
Férje lehetne Putyin legfőbb kihívója, csak éppen egy szibériai telepen tölti több évtizedes büntetését.
Borisz Nagyezsdin már összegyűjtött 100 ezer aláírást.