A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, a másként gondolkodók üldözése, az orosz ajkú lakosság hátrányos megkülönböztetése és a krími vízszolgáltatás blokádja miatt.
Bár első- és másodfokon is nyertek, végül a Kúria és az Alkotmánybíróság máshogy látta, ezzel kimerítették az itthoni lehetőségeiket, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
A bíróság szerint „első látásra” nyilvánvaló, hogy szabadon kell engedni a bebörtönzött orosz ellenzékit.
Az EJEB megállapításai szerint valóban Oroszország gyakorolt joghatóságot a Krím félszigeten az ukránok által vélt jogsértések idején.
A strasbourgi bíróság szerint nem volt megfelelő törvényi alapja annak, hogy a TEK lezárása miatt nem engedték a tüntetőket a Cinege utcába.
Nem korlátozta a hitelintézetek részvényeseinek jogait.
Szerintük már korábban megváltoztatták, amit meg kellett.
Tüntetést tiltottak be önkényesen a Sándor-palotánál, nem nyomoztak ki egy rendőri bántalmazást, és egy rabnak nem engedték, hogy elbúcsúzzon a haldokló apjától.
Ramil Safarovot otthon egyből szabadon engedték és hősként ünnepelték. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar kormány nem tudhatta, hogy ez fog történni.
Hat újságíró forgatott 2016-ban ott, ahol Kövér szabályai szerint nem szabadott volna.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága már 24-szer figyelmeztette a kormányt, hagyjon fel a jogsértő gyakorlattal.
A kedden benyújtott törvény az egyik legkiszolgáltatottabb kisebbségtől venné el a reményt, hogy valaha élhetnek megaláztatások nélküli hétköznapokat. A javaslat elfogadása egyértelműen befolyásolni fogja 23 transznemű panaszos folyamatban lévő strasbourgi perét is, az államot kártérítésre kötelezhetik.
A Magyar Helsinki Bizottság közölte: ügyfelük az éheztetése 7. napján így végre kaphat enni.
Kártérítést ítélt meg a két bangladesi férfinak.
Strasbourgig mentek az üggyel.