És ez csak a bezárásokból, leépítésekből fakadó közvetlen veszteség.

„Ellenségeink mindent megtesznek, hogy a város fűtés, villany és vízellátás nélkül maradjon, hogy mind meghaljunk.”

A 61 éves Jurij Voronov egy olyan logisztikai cég vezetője volt, ami az északi-sarki területekre vonatkozó szerződéseket kötött a Gazprommal.

Szegény Süli Jancsi Paksról hoppon maradt.

Földhőben, hőszivattyúkban, nap- és szélenergiában látják a jövőt.

Hiába egyre olcsóbb a napenergia, és hiába termelünk egyre több áramot megújuló forrásból, az sem mindegy, hogy kik és milyen formában termelik ezt az áramot.

A Shell üzleti tervét egy bíróság írná felül, mert nem elég klímabarát, míg az ExxonMobil vezetésének akaratát aktivista kisbefektetők verték le az éves közgyűlésen.

Leállnak a lignit elégetésével.

A cél érezhetően az, hogy a befektetők biztosítsák a projektek előrehaladását azután is, hogy Joe Biden megválasztott elnök hivatalba lép.

Az FSZB kihallgatta többek között a minisztériumhoz tartozó Oroszországi Energetikai Ügynökség vezérigazgató-helyettesét, Igor Kozsuhovszkijt is.

Lehetőségeket látnak magyar és a környező piacokon való együttműködésben is.

Egy szingapúri hátterű cég a vevő.

A Roszatom mellett a GE, a kínai állami nukleáris konszern és a Framatome francia atomerőmű-építő vállalat indul. A bolgár kormány nem ajánl fel állami garanciákat, és nem köt hosszú távú megállapodást az előállított elektromos energia felvásárlására.

Dől a CO2 a kéményekből, emelkedik a tenger, olvad a sarki jég, de energiára szükségünk van. Hol van már a tuti megoldás, a fúziós erőmű? Sajnos még hatvan évnyire.

Jópofa ötlet felemelt és magasan tartott betonban tárolni a napelemmel, szélturbinával fejlesztett energiát, de Kína inkább az akkutelepekre szavaz.