Folytatódnak az összecsapások az elnök és a főpolgármester között is.
Dan Jørgensen energaiügyi és lakhatási biztos szerint az európai lakhatási válság vészhelyzetté vált, a közelgő tél pedig sok európainak nagyon nehéz lesz. Ezekre a problémákra szerinte van megoldás, a klímaváltozás azonban őt is megijeszti.
Előbbiek ráülnek, utóbbiak ellopják, és a két csoport perspektívái is mások. Az Országgyűlés csütörtöki ülésének intenzív szakaszában emellett Paksról, valamint az augusztus 20-ai ünnepségek kontextusáról volt szó elsősorban.
Addig az állami szférában vége a rendkívüli otthoni munkavégzésnek, és újraindulnak azok a tehervonatok is, amik az elmúlt napokban 17 és 22 óra között nem közlekedtek, sőt vissza lehet kapcsolni az épületek díszkivilágítását is.
„Érdemes észrevenni azt is, hogy most végre nem háborút vívtunk az aszály ellen, és a paksi szivattyúproblémát sem önjelölt tábornokok akarták huszáros rohammal legyűrni. Ez is fontos változás” – írja Karácsony Gergely.
A miniszterelnök szerint a lakosság megvédte az ország energiabiztonságát.
A miniszterelnök az előző kormány egyik, 2022-es előterjesztésére hivatkozott.
Nem látványosan, de lassan és stabilan emelkedik a vízállás, miközben tetőzik a hőség, várhatóan 42 fokkal.
10 százalékkal alacsonyabb energiafelhasználással fog működni a Kall Ingredients, és ez még nem is minden.
Hőség, klímakatasztrófa, vízhiány és energiaválság, percről percre: Újabb melegrekord dőlt meg, Budapesten és Paksnál is új negatív vízállási rekordot mértek, a következő napokban teljesen leállíthatják az erőművet.
A lakosság korlátozásával sem számolnak.
A termelés 240 megawattra csökken, majd vasárnap napközben jön a teljes leállás, amire az erőmű elindítása óta nem volt példa.
Európában, és főleg a térségünkben áramellátási válságot okozhat, és az árak elszabadulásához vezethet az aszályos időjárás. Tudunk-e áramot venni, és mennyiért? Mi az a gördülő áramszünet? Hány légkondi egyenlő egy paksi erőművel? Lesz-e az energiaválságból gazdasági krízis?
A miniszter szerint tartósan vízhiányos helyzetre kell felkészülni.
A piac is reagált arra, hogy állítólag az iráni infrastruktúrát célzó csapások jöhetnek: egy időre 126 dollár fölé nőtt a Brent hordónkénti ára.