„A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire” – írta le megannyiszor Ujhelyi István egykori MSZP-s EP-képviselő. Most végre rangsoroljuk a nyílt levelek legerősebb mondatait.
Hogy miért? Erre már nem pazarolt karaktereket.
Nem ez az első ország, ahol belpolitikai feszültségekhez vezetett az Oroszországot elítélő határozat.
Ez az a határozat, amit Magyarország nem szavazott meg.
Társzerzői voltunk viszont az amerikaiak ellenjavaslatának. Elképesztő alkalmi koalíció állt össze Trumppal, Orbánnal és Kim Dzsongunnal.
Két béketervet terveznek benyújtani az ENSZ Közgyűlése elé. Az egyik az orosz haderő kivonulását követeli Ukrajna határain túlra, a másik nem. Vajon melyik támogatja a magyar kormány?
Mostantól a „Hollandia az első”-elvet követik.
Az Európai Unióra is egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy függessze fel a ruandai ásványokkal kapcsolatos megállapodását.
Svájc, Maldív-szigetek, Kanada és Ausztrália túl gyengének tartották a feltételeket.
Belsőfül-gyulladás és magas vérnyomás okozta hipertóniás krízis tünetei jelentkeztek rajta.
Legalábbis iráni tisztviselők szerint, aki azt mondták, a találkozót Musk kezdeményezte.
Ráadásul a halálozások jelentős részét éhezés és megelőzhető megbetegedések okozták.
Marco Rubio külügyminiszter, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó lehet, ami Izraelnek – és talán az oroszoknak is – jó hír, ám az ukránoknak sokkal kevésbé. Hogy Orbán Viktor számára mit jelenthet mindez, még nem egyértelmű.
A miniszterelnök Bakuban, az ENSZ klímaváltozási konferenciáján azt mondta, folytatnunk kell a zöld átmenetet, de nem áldozhatjuk fel iparunkat vagy mezőgazdaságunkat.
Három ember már biztos a következő Trump-adminisztrációban.