Ilyenkor akár egy nagyobb széllökés is letörheti az ágakat.
Nyilatkozatuk szerint hisznek a felelős erdőgazdálkodásban, és úgy látják, ők is felelősséggel tartoznak a bolygóval szemben.
Évszázadokon át nem akadt tölgyerdő Európában, ami ne lett volna tele makkoló disznókkal. Ma már csak egyetlen szerbiai erdő maradt, ahol még élnek disznók. Egy magyar kutatócsoport azt vizsgálja, hogy milyen a viszony az erdő és a disznók között, és hogy az állatok jelenlétének milyen ökológiai hatásai lehetnek.
Az osztrákok fantasztikus teljesítményre képesek, ha a legmagasabb szinten leplezik le őket.
Be is ragadt a sűrű aljnövényzetbe, az ügyeletes rendőr telefonon tartotta benne a lelket.
Miután tavaly nyáron megjelent egy tanulmány a Science magazinban arról, hogy a klímaváltozást legegyszerűbben és legolcsóbban több milliárd hektárnyi terület erdősítésével lehetne lassítani, világszerte fásítási mozgalmak kezdtek szerveződni.
Bejártuk azt az erdőt, ami különleges védelmet kapott a Hortobágyon. Ha beválik a rendszer, a többi nemzeti park is követheti a példáját.
Az Alkotmánybíróság most megsemmisítette ezeket a részeket, így többé nem lehet általános a tarvágás az állami erdőkben.
És a száraz évszak még el sem kezdődött.
A 2030-as évekre elnyelőkből kibocsátókká válhatnak egy új tanulmány szerint, ez teljesen átírhatja a klímamodelleket, rosszabb a helyzet, mint gondoltuk.
Egy 63 éves nő a tulajdonosa, azóta már elhunyt férjétől kapta még középiskolás korában. Egy finn bádogos találta meg, kinyomozta kié, és visszaküldte neki.
Egyelőre nem vághatnak ki több fát, amíg a bíróság nem dönt a környezetvédők beadványairól.
Az erdészeti szakszervezet vezetője szerint teljes kudarc lett az országos kampány.
Sok ígéret, pár ígéretes projekt az egyik oldalon, szűnni nem akaró erdőirtások a másikon: évtizedes mérleg készült az erdők helyzetéről.
Kitört a bioakusztikai forradalom, és a kutatók abban bíznak, végre kiderül melyik természetvédelmi módszerek hatásosak és pontosabb képünk lehet a klímaváltozás hatásairól is.