Uniós támogatásból sikerült felépíteni egy 50 méter hosszú lombkorona sétányt, az építkezés közben azonban kivágták a fákat. Mármint azokat a fákat, amiknek a lombkoronáját lehetett volna bámulni a sétányról.
De több védett egerészölyvet is elfogtak, megöltek, majd kazánban égették el, vagy egy forgalmas útszakaszra vitték, azt a látszatot keltve, hogy autók gázolták el őket.
Az engedélyeztetést még 2020-ban kezdeményezte a Tradicionális Vadásztársaság, melynek vezetője nemrég még Ecsedi Ferenc volt, aki korábban Pintér Sándor belügyminiszter cégét vezette.
A Főváros főjegyzője pénteken azonnal végrehajtható határozatban tiltotta meg a tarvágásos fakitermelést a X. kerületi, Felsőrákosi-rétekhez tartozó védett erdő területén.
Ennek is az a célja, hogy csökkentsék a gázfelhasználást.
Szakmai és civil szervezetek szeretnék elérni, hogy ne csak enyhítsenek a szabályozáson, hanem vonják vissza a kormányrendeletet.
Továbbra sem egyértelmű, hogy a magánkézben lévő védett és Natura 2000 erdőknek mi lesz a sorsa.
Az ELTE kutatóinak modellszámításai szerint ha a kibocsátások a mai szinten folytatódnak, a század végére szinte alig maradnak majd bükk és tölgyerdők Magyarországon.
A Kossuth téren két percig néma csöndben ülve gyászolta a magyar erdőket a tömeg. Így tiltakoztak a kormány fakivágási rendelete ellen.
A miniszterelnök politikai igazgatója levezette, miért jó az erdőknek a fakivágást megkönnyítő, természetvédelmi szabályokat felfüggesztő rendelet.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Palkovics László, Nagy István, Rogán Antal és Lázár János is erdőbirtokosnak mondhatja magát.
Zámbó Péter szerint „az említett kormányrendelet kizárólag vészhelyzet esetére készült”.
Évszázados tabut döntött meg a kormány: az új rendelettel a legöregebb, legszebb erőink is láncfűrész alá kerülhetnek. Ez nem segít, csak ront az energiahelyzeten.
Több természetvédő szervezet közösen írt nyílt levelet a miniszterelnöknek.
Ahol lehet, tűzifával akarják pótolni a gázfűtést.