A külügyminiszter szerint az ukrán propagandasajtó és magyarországi partnereik is önmerényletekről hadoválnak. Szijjártó azután beszélt erről, hogy a Washington Post a miniszterelnök elleni, orosz javaslatra megrendezett merényletről írt.
„Ha lesz tengerünk és hajónk, majd megfontoljuk” – mondta a miniszterelnök a brüsszeli uniós csúcs után.
A Politico szerint az uniós vezetők megosztottak abban, mekkora reflektorfényt kapjon a Orbán a ma induló EU-csúcson.
A béke elnöke nem számolt a logikus iráni válasszal, most a világ többi országától követeli, hogy oldják meg a szoros lezárása miatti globális válságot.
Vízumkorlátozást szeretnének, hogy ne tudjanak az EU területére utazni azok az oroszok, akik Ukrajnában szereztek harci tapasztalatot.
Az egyik, hogy Magyarország tartsa be az Unió költségvetését érintő csalás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályokat.
A szlovák elnök kedden találkozik von der Leyennel, akitől meg fogja kérdezni, hogy „miért képviselik a nem uniós tagállam érdekeit Szlovákiával és Magyarországgal szemben”.
Az ukrán elnök szerint elvi kérdés, hogy segítik-e eladni annak az Oroszországnak az olaját, amely ukránokat gyilkol. Mindazonáltal arra vár, hogy az EU hivatalosan a kőolajvezeték helyreállításától tegye függővé a 90 milliárd eurós támogatást.
Az Európai Parlament bírósági felülvizsgálatra küldte a megállapodást, ezért Von der Leyen hangsúlyozta: az alkalmazás ideiglenes.
Villámgyorsan vált a Fidesz, ha valaki kilép vagy épp megtér. A katonák utcára küldésével szintet lépett a kormány paráztatása. Hogy figyelmeztette Ukrajnát hiába a CIA? Itt a 444 napindító hírlevele.
A német lap arról szavaztatja olvasóit, hogy ki kell-e zárni Magyarországot az EU-ból.
Az EU-tagállamok kormányai már hozzászoktak a magyar vétókhoz, ahhoz viszont még nem, hogy Orbán ne tartsa magát a saját szavához.
A miniszterelnök a Parlamentben beszélt napirend előtt. Szerinte a Magyarország és Ukrajna közötti diplomáciai kapcsolatok mélypontra jutottak, az EU a Barátság vezeték ügyében egy tagország helyett Ukrajna oldalára áll, ami súlyos szerződésszegés Magyarországgal szemben, és nyílt beavatkozás a választásokba.
Pedig decemberben már megegyeztek tagállamok a hitelfelvételből – a magyar kormány is belement azzal a feltétellel, hogy nem neki kell visszafizetnie a hitelt és a kamatokat.
Január végén a külügyminiszterek már megállapodtak erről, most ez a döntés vált hivatalossá. Mindeközben a fél világ azt várja, mikor indul az újabb támadás Irán ellen.