Európa megpróbál beszállni az orosz–ukrán békefolyamatba, egyelőre nem sok sikerrel.
Energetikai beruházásokra lehet támogatást igényelni, roppant feszes határidővel.
Tízmilliárd euró a tét, augusztus 31-e a határidő.
„Az ukránok is azt szeretnék, ha így tennénk” – mondta Magnus Brunner, az Európai Bizottság migrációért felelős biztosa.
Szerinte „a hivatal a kezdetektől útjában áll mindazoknak az erőknek, amelyek fel akarják számolni Magyarország önrendelkezését”.
Bár a miniszterelnök kész tényként tálalta, hogy az ország hozzájut a mintegy 6000 milliárd forinthoz, a helyzet nem ennyire egyszerű. A források megérkezését intézményi és időbeli tényezők gátolhatják, miközben vannak tételek, amikről még nem állapodott meg a kormány az Európai Bizottsággal.
A kormány ennek részeként társadalmi egyeztetést is indít arról, mi az emberek szerint a közmédia dolga, feladata.
A közlekedési miniszter szerint még idén kiírják a közbeszerzést, 2029-re pedig megérkezhetnek az első szerelvények.
Michael McGrath miniszterekkel, képviselőkkel tárgyal majd jogalkotási reformprogramról, alapvető jogok védelméről és médiaszabadságról.
Miután Magyar Péter megegyezett Ursula von der Leyennel, Kármán András ismertette a részletes terveket. A Helyreállítási Alap a legfontosabb prioritás.
Ursula von der Leyen azt mondta, amint teljesülnek a leegyeztetett reformok, és megvalósulnak a beruházások, jön a pénz, és újra lesz Erasmus. Jogállamisági, korrupciós kérdések kezelése, környezetvédelmi beruházások várhatók idén nyár végéig, de a KEKVA-kat is megszüntetik.
Brüsszel szerint még mindig lehet illegális árukat vásárolni a platformon, de a kínai webáruház szerint nem a jelenlegi állapotokat vizsgálják.
Varázshomok, egy kis plusszal.
A miniszterelnök egyelőre kizárta az energia- és pénzügyi szektorra kivetett extraprofitadók eltörlését is.
A gazdasági növekedés 1,8 százalék lehet szerintük, az infláció pedig 3,2 százalékra szelídül.