Magyar Péterről azt mondta, „mióta hivatalban van, még egy miniszterelnökhöz méltó mondata sem volt”.

Ódor Bálint a helyén maradhat.

Bejelentette, hogy vétózza az Oroszország elleni újabb európai uniós szankciócsomagot, többek közt azért, mert szerepel a szankciós listán Kirill pátriárka is.

Orbán Brüsszelben próbálja megnyugtatni patrióta szövetségeseit, a neki nem tetsző kérdéseket egy-egy szóval üti el.

Az ideológiaexportot végző brüsszeli iroda elmulasztotta feltüntetni finanszírozási forrásait.

A nyugati büntetőintézkedések a becslések alapján eddig 1000–1300 milliárd eurós veszteséget okoztak az orosz gazdaságnak.

Pósfai Gábor belügyminiszter bejelentette a parlamentben, hogy nem készítettek tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen terv leadását.

A népszavazást egy szélsőjobbos párt kezdeményezte.

Így Magyarország is hozzá tudott járulni ahhoz, hogy hétfőn sor kerülhessen az Európai Unió és Ukrajna között az első csatlakozási klaszter megnyitására.

Európa megpróbál beszállni az orosz–ukrán békefolyamatba, egyelőre nem sok sikerrel.

A külügyminiszter az augusztusra elkészülő külpolitikai stratégiáról, az ukrán–magyar megállapodásról és a nyugati kapcsolatok újjáépítéséről beszélt a külügyi bizottság előtt.

Úgy látják, a legérzékenyebb kérdéseket már megoldották.

A bizalomvesztés az Európai Külkapcsolati Tanács szerint különösen látványos Magyarországon és Lengyelországban, ahol korábban erősebb volt az USA támogatottsága.

A 110 oldalas tervezet megszüntet 15 nem felsőoktatási kekvát, így az MCC-t, a MOL–Új Európa Alapítványt, a Demeter Szilárd-féle Magyar Kultúráért Alapítványt és a Krausz Ferenc-féle Élvonal Alapítványt is. Szigorúbb vagyonnyilatkozatok, nagyobb átláthatóság, változó közbeszerzési szabályok.

A harmadik ciklusára pályázó Nikol Pasinján töketlen ellenzéke nem jelent érdemi kihívást. Az a kérdés, hogy az ukrán forgatókönyveket is emlegető Putyin beválthatja-e később a súlyos fenyegetéseit.