2020. decemberében született döntés arról, hogy a magyar menekültügyi szabályok összeegyeztethetetlenek az uniós joggal.

A Budapesti Demográfiai Fórum után a miniszterelnök és Giorgia Meloni a Karmelitában folytatta.

A Veszprémi Törvényszék igazat adott Elvirának.

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter elutasította a bírósági döntést, mondván, „azt nem bírák, hanem politikusok írták, mert az nyíltan az európai uniós szerződések megszegését jelenti”.

Ezen felül két másik, Magyarországra vonatkozó döntést is hozott az Európai Bizottság.

Emellett kötelezettségszegési eljárást indítanak hazánk ellen a fa- és szénalapú energiatermékek kiviteli korlátozásai miatt is.

Szükséghelyzetben sem lehet a méhek számára halálos növényvédőszerekkel, a neonikotinoidokkal kezelt vetőmagokat gyártani.

Nem a magyar adó miatt, hanem amiatt, amit az Európai Bizottság vetne ki az energiacégekre.

Első fokon elutasította az osztrák kormány paksi bővítésnek nyújtott állami támogatás jogosságát vitató keresetét az EU törvényszéke. Az osztrákok jogvitája nem a magyarokkal, hanem a bizottsággal volt, de ha nyertek volna, annak beláthatatlan következményei lettek volna Paks 2-re.

Ciprussal és Bulgáriával ellentétben Málta nem hajlandó befejezni azt, hogy pénzért/befektetésekért állampolgárságot ad a szigetországhoz sehogy sem kötődő külföldieknek.

De önmagában az, hogy hogy egy hajó a tengerből kimentett embereket visz, nem elég az ellenőrzésre – döntött a bíróság a SeaWatch és az olasz állam közötti perben.

De még ha úgy is ítélnek, hogy a jogállamiságot megsértő országokat pénzmegvonással szankcionálhatják, a büntetés valószínűleg csak a választás után jöhet – írja a Népszava.

Varga Judit a menekültek automatikus visszatoloncolásáról szóló európai bírósági döntés miatt fordult a testülethez, ami viszont a konkrét ügyben inkább nem foglalt állást.

Vasvári Csaba bíró 2019 óta tartó ügyében a magyar és az uniós jogrendszer összhangja volt a kérdés.

Még 2017-ben kapott 2,42 milliárd eurós bírságot.