Az uniós alapértékek megsértésének gyanúja miatt indított 7-es cikkely szerinti eljárás 2018 óta folyik Magyarország ellen. Az eljárás még mindig csak az első fázisban van, miután hiányzik a továbblépéshez szükséges 21 támogató szavazat. Azonban ha utóbbi sikerülne is, az Európai Tanácsban mindenképpen elbukna a kezdeményezés.
Magyarország sem vétózott.
Az új német kancellár Angela Merkelhez hasonlóan akarja vezetni az Európai Uniót. Keményebben lépne fel az uniós értékeket megsértő tagállamokkal szemben, és az egyhangú döntéshozatalt is visszaszorítaná. Ambíciói leginkább Orbán Viktornak fájhatnak.
Erről Bóka János, uniós ügyekért felelős miniszter beszélt Brüsszelben.
A rendelkezés akkor lép életbe, ha az Európai Parlament is elfogadja.
A magyar EP-képviselők közül csak a két DK-s támogatta, hogy az EU a befagyasztott orosz vagyon nyereségéből hitelt adjon Ukrajnának.
Az uniós miniszterek 33 embert kitiltanak az EU-ból és befagyasztják a vagyonukat, mert közük volt az orosz ellenzéki vezető halálához.
Jogilag talán nem, de a gyakorlatban bojkottálhatnák, hogy Magyarország töltse be az uniós Tanács soros elnökségét.
A katonai támogatást az Európai Békekeretből finanszírozzák.
A cél a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése.
Az Európai Parlament új jogszabályt fogadott el a kiberbiztonság megerősítésére.
2026-tól a laptopokra is vonatkozni fog a jogszabály.
Azoknak a tagállamoknak, ahol a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékát védi kollektív szerződés, cselekvési tervet kell kidolgozniuk a helyzet fokozatos javítására.
Két nap alatt sem bírtak megegyezni a tagállamok vezetői az EU új költségvetéséről. A gazdag nagy befizetők spórolnának, a kedvezményezettek pedig nem akarják feladni az eddig kiharcolt juttatásaikat. A brit kilépés után kevesebb pénzből több feladatot kellene megoldani.
Bizarr húzással úgy fogadták el az EU-csúcson a 30 éves tervet, hogy Lengyelország még júniusig időt kapott csatlakozni. Európa zöld csúcstechnológiával lenne a jövő szelíd óriása.