Előbb véget kéne érnie a háborúnak, de utána az IMF és a Világbank is beszállna az újjáépítésbe.

A magyar miniszterelnök egy olyan EU-s dokumentumról is beszélt, amely Ukrajna 800 milliárd dolláros igényének befogadásáról szól és az ukránok uniós csatlakozásának dátumát is rögzíti.

Putyint is várják a béketestületbe, a pápa, Kína, India és a legtöbb európai inkább kimarad.

Az Európai Parlament határozatlan időre tolta el a szavazást.

Az Európai Unió Bíróságának meg kell vizsgálnia, hogy a megállapodás szövegei összhangban állnak-e az uniós alapszerződésekkel.

Fegyveres konfliktus aligha lesz Amerika és az Európai Unió között, de ezenkívül minden elképzelhető a teljesen elszabadult Trumpról. Az EU kezében is vannak lapok, csak az a kérdés, hogy melyek kijátszásában tudnak a tagországok megegyezni. Ha elmarad a válasz, az Európa korábbi ellenségeit is felbátoríthatja.

Kölcsönös leidiótázás is volt már.

A magyar kormány kétoldalú ügynek tartja, hogy Trump el akarja venni Dániától Grönlandot. Pedig elég sok köze volt és van az EU-nak a világ legnagyobb szigetéhez.

„Arra törekednek, hogy Európát gyengítsék és alávessék, végtelenül halmozódó új vámokkal, amelyek alapvetően elfogadhatatlanok, annál is inkább, ha nyomásgyakorló eszközként használják őket a területi szuverenitás ellen.”

A román hadsereg vezetője orosz támadástól tart.

Krízistanácskozás lesz a davosi világgazdasági fórumból. Az amerikai elnök berágott a franciára, most éppen 200%-os vámnál jár – szavakban.

Petr Pavel attól tart, néhány európai ország az erő érvényesítésének oldalára áll, mellőzve a jog és a szabályok figyelembe vételét. A saját miniszterelnökének is üzenhetett ezzel.

Ezért „nem tartjuk szükségesnek és ezáltal lehetségesnek sem egy közös EU-s nyilatkozat kiadását” – mondta a külügyminiszter.

Az amerikai politológus arra figyelmeztet, hogy Trump csak az erőből ért, és ha megkapja Gröndlandot, még több területet akar majd.

„Nem hagyjuk magunkat zsarolni, és lesz európai válasz” – mondja Németország is.