Pedig nemrég még azzal fenyegetőzött a kormány, hogy nem szavazza meg az újabb szankciókat, amíg az OTP szerepel az ukrán feketelistán.
Magyarország megvétózná az EU energiareform-javaslatát, mert úgymond elvennék a kormány jogát, hogy megvédje polgárait a magas áraktól. Nem biztos, hogy a magyar kormány értelmezi jól a helyzetet – de nem csak emiatt bukott el egyelőre a reformjavaslat.
Négy év alatt, a 2024–2027-es ciklusban.
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő a jövő héten Brüsszelben ültetné le Aleksandar Vučićot és Albin Kurtit.
Annak ellenére sem, hogy a menekültek ügyében a kormánynak vitái vannak az EU-val.
A techóriás visszaél az erőfölényével a hirdetési piacon.
Az EU belügyminisztereinek tanácsán a lengyelekkel együtt nemmel szavaztunk.
Az ukrajnai és a déli határon át érkező menekültek magára hagyása, a kárpátaljai és a hazai romák szegregálása és a Pegasus-botrány miatt is elmarasztalták a kormányt.
Pedig májusban Budapesten vizsgálódott az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága, és lesújtó képpel szembesült.
A francia és német államfő is erre kérte.
Ez egy újabb lépés az egyetemes ratifikálás felé, ami régi törekvés a szövetségben, és Magyarországnak is szól.
Az igazságügyi miniszter korábban is úgy reagált a hírekre: „fel sem merült", hogy Magyarország ne töltse be a pozíciót.
Novák Katalin szerint helyt fogunk állni.
Egyelőre puhatolóznak.
De az együttműködést folytatni kell. A német konzervatívok szerint az Erdogannal való kapcsolat nagy próbája az lesz, hogy miként dönt a svéd NATO-csatlakozásról.