Fokozódik a magyar állam és az európai statisztikai hivatal háborúja. Az Eurostatnak fenntartásai vannak a magyar államadóssággal kapcsolatos adatok minőségével kapcsolatban.
Dübörög a magyar egészségügy.
A kormány kész a bíróságig is elvinni a Eurostattal kialakult vitát.
Brüsszeli bürokraták barmolnák szét a magyar statisztikát azzal, hogy az Eximbank kintlévőségeit beleszámítanák az államadósságba. A KSH egyelőre ellenáll.
2001-ben még 1,9 százalékuk volt magyar. NEMZETHALÁL!!
Magyarország javult a legtöbbet 2013 és 2014 között.
Az Eurostat kutatása szerint a 11-14 éves középiskolások alig 6,3 százaléka tanul 2 vagy több idegen nyelvet Magyarországon. Romániában ez az arány 95,6, Olaszországban 98,4, Észtországban meg 96,3 százalék.
2010 óta csökkentette az oktatásra szánt pénzt a kormány. Pedig lenne mire áldozni, nincs hol tornáztatni a gyerekeket, a magyar diákok eredményei pedig egyre rosszabbak.
Ha Ciprust nem számítjuk, akkor a magyar állam költi a legtöbb pénzt a saját magára: a GDP tizedét. Az állam gazdasági beavatkozásaira is rengeteg pénz megy. Oktatásra viszont lényegesen kevesebb.
Az európai átlagjövedelmek 29 százalékát keressük meg, az árak viszont elérik az európai átlag 57 százalékát. Még jó, hogy nem Norvégiában kell költenünk!
Itt vannak az EU számai az év első negyedévéről.
A környező országok közül pedig csak a szerbek látják rosszabnak a helyzetüket, mint mi.
Az Eurostat szerint az Unió lakosságának 24,5 százalékát, 2013-ban 122,6 millió embert fenyegetett a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség.
Közvetve.