Ők a gender- és társadalompolitikai vetület helyett inkább a két főszereplő különleges kapcsolatának érzékletes bemutatásra törekedtek.
A hivatal a jelentésében említi, hogy a KineDok programjában szerepel egy transznemű tinédzserről szóló dokumentumfilm.
Somogyvári Gergő dokumentumfilmjét már több mint 100 ezren látták.
A hétvégén mutattuk be a Jeti Moziban Somogyvári Gergő hajléktalanságról és transzneműségről szóló dokumentumfilmjét, a Fanni kertjét. A rendezővel arról beszélgettünk, hogy hogyan lehet Magyarországon leforgatni egy ilyen témájú filmet, kik adtak végül rá támogatást és milyen etikai aggályok merültek fel.
Somogyvári Gergő nagysikerű dokumentumfilmje Laci és Fanni apa-lánya kapcsolatát mutatja be. Egy Budapest melletti kunyhóban élnek hajléktalanságban. Fannit a családja transzneműsége miatt kitagadta, Lacinál viszont elfogadásra talált, sőt még a hormonkezelését is támogatja.
Somogyvári Gergő a nagysikerű dokumentumfilmjét, a Fanni kertjét szeretné szélesebb közönség elé tárni, hogy az emberek elfogadóbbak legyenek a transzneműekkel és hajléktalanokkal szemben. Erre a célra a Jeti Mozit és a 444-et választotta, ezért vasárnaptól három hónapig megtekinthető lesz nálunk a film.
A Verzió Filmfesztiválon mutatják be Somogyvári Gergő dokumentumfilmjét, a Fanni kertjét, ami épp annyira szól a kirekesztettségről, mint az elfogadásról. Fannit transzneműsége miatt sehol sem fogadják el, a hajléktalanok között mégis otthonról lel. A film azonban inkább Laciról, a befogadó hajléktalanról szól, és arról, hogy a hatalom hogyan próbálja meg eltörölni ezeket az embercsoportokat.