„Most fontosabb, mint valaha, hogy az újságírók szabadon és pontosan tudják végezni munkájukat a hamis hírek elleni küzdelem sikere és annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok hozzáférhessenek a szükséges információkhoz” – közölte Ursula von der Leyen.
A külügyminiszter a szokásosnál is erősebb írásban sorolta fel, ki mindenki bántja, majd leszögezte: az egész igazából „nem is érdekel minket”.
Ez nem a politikai haszonlesés ideje – közölte az államfő.
Az ellenzék hiába kért engedményeket, a kormány nem engedett.
Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy támogatást is adnak, a védekezést is segítik, de figyelnek, hogy mindenki betartsa az uniós normákat.
"A veszélyhelyzetnek - akárhol és akármilyen indokkal is hirdették ki - a céljával arányosnak kell lennie, és csak a feltétlenül szükséges időtartamra szabad fennmaradnia."
Megemlítik, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet is évek óta fenntartja Magyarország.
Ha elfogadja a fideszes kétharmad, majd soron kívül aláírja a házelnök és a köztársasági elnök is.
Helyszíni riport az első online tüntetésről.
Az elmúlt egy hétben 100 ezer magyar állampolgár nyomta meg a vészcsengőt - írják a szervezők a petíciójukra utalva. Pardavi Márta és Fullajtár Andrea is „felszólal”.
A felhatalmazási törvény tervezetét érő uniós kritikákra volt ez a miniszterelnöki válasz.
A MÚOSZ arra kéri a kormányt, hogy a veszélyhelyzetről szóló törvénytervezetből vegyek ki a sajtót korlátozó passzusokat.
A politológus szerint a hisztérikus ellenzék megint belesétált Orbán csapdájába. A Fidesz már 2022-re gondol, amit egy brutális gazdasági válság után nehéz lesz megnyerni.
Nem a kormány pénteken benyújtott felhatalmazási törvénye vezeti be az orbáni diktatúrát, de ettől még teljesen érthető, ha egy ellenzéki képviselő azt mondja, hogy ekkora túlhatalmat ő nem szavazhat meg. A kormány pontosan ezért írta így meg a törvényt.
Az óvintézkedéseknek sosem szabad a demokratikus, emberi jogi és jogállami alapokat veszélyeztetnie - figyelmeztetnek.