Egyre elérhetetlenebbnek tűnik a párizsi klímaegyezmény célja.
Rákfélék milliárdjai tűntek el a tengerből.
Ijesztő mértékben olvadnak Svájc gleccserei, idén az eddig megmaradt mennyiségük 6 százalékát veszítették el, ami majdnem kétszerese a korábbi, 2003-as rekordnak.
A folyó alacsony vízszintje miatt csökkenteni kell a fogyasztást a környező államokban, amelyek megoldást nem találtak, inkább egymásra mutogatnak.
Ezreket evakuálnak az erdőtüzek miatt.
Ötven-ötven százalék.
Túlságosan meleg a víz. 1998 óta egyre gyakoribbak a fehéredések, ezek általában a korallok pusztulásához vezetnek. Az ausztrál kormány hőtűrő korallfajokkal és a korallevő tengeri csillagok lehalászásával próbálkozik, de ez nem helyi, hanem globális probléma, az üvegházgáz-kibocsátással van a baj.
Az elmúlt 50 évben keletkezett hő több mint 90 százalékát az óceánok nyelték el.
Az általános felmelegedést lehetőleg 1,5 Celsius-fokra korlátozzák.
Sál, sapka, bikini.
Az amerikai sci-fi író, Kim Stanley Robinson tavaly megjelent könyve, a Jövőminisztérium a 2050 utáni elképzelt jövőben játszódik. De felvetései azóta a legnagyobb gazdasági lapokba is átszivárogtak, és az idei nyár eseményei után sokan nem jövőképként, hanem útmutatóként kezdték olvasni regényét.
A globális felszíni átlaghőmérséklet 2021 júliusában 0,01 Celsius-fokkal haladta meg a korábbi legmelegebb júliusi hőmérsékletet, amelyet 2016-ban, 2019-ben, majd 2020-ban mértek.
A trendek és a regionális klímamodellek szerint is egyre melegebb lesz.
Más északi országokban is szokatlanul meleg van hetek óta.
2020 globálisan is a három legmelegebb év egyike volt.