Alig néhány évtizede nyitották meg a magyar nők előtt az egyetemek kapuit. Kitiltások és numerus clausus. Ezért tart itt ez az ország.
Se a pécsi, se a szegedi tudományegyetemek élére. A színművészetiére se. De Pszáf Károly megkapta a Semmelweis Egyetemet
Hiába a kitűzött cél, a magyar egyetemek nem előretörtek, hanem visszaestek a globális rangsorban. Mondjuk ezen ne csodálkozzanak. A kormány évről évre kevesebbet ad felsőoktatásra és az oktatók reálkeresete is csak csökkent. Pedig a TOP 200-ba kerüléshez leginkább pénzre volna szükség.
A debreceni tanévnyitón azt mondta: „mi, magyarok nem követünk egyetlen ideológiát sem”.
De Palkovics László határozottan cáfolta a budapesti szuperegyetem felállítását.
Az Orbán Viktor személyes közbenjárására kinevezett államtitkár megszüntetné a szerinte felesleges szakokat, és elvenné a pénzt az intézményektől.
Na és ki az, akinek nem kell doktori fokozat ahhoz, hogy egyetemi tanár lehessen?
A Wekerle Sándor és a Budapesti Gazdasági Főiskola több vezetője és tanára is megkérdőjelezhető okleveleket szerzett Oroszországból.
Kancellárokat szeretnének az egyetemek vezetésébe, állami fenntartásba kerülne a Pető Intézet, a Testnevelési Egyetem pedig leválna a Semmelweisről.
Az MTA új elnöke legfontosabb feladatának azt tartja, hogy újra induljon be az a kutatás, ami azzal foglalkozik, hogyan kell az iskolákban a mai elvárásoknak megfelelően tanítani. Nem örül a kormány által felhúzott új akadémiáknak, intézeteknek, de szerinte a tudományos igazság úgyis a konferenciákon dől el.
Gyanakvó jogászok, nyitott lelkű masszőrök és profi műhelyek – választhatunk, kivel akarjuk megíratni a szakdolgozatunkat. 100 000 forintért már olyan munkát kapunk, amelynek írója szerződésben garantálja, hogy műve lebuktathatatlan. A magyar felsőoktatási intézményeknek fogalma sincs, hogy tudnának védekezni.
Olyan diákok és oktatók mutatják be a hazai és a külföldi egyetemek közötti különbségeket, akik mindkét rendszert belülről ismerik.
Pálinkás József alapjaiban bírálja a rendszert. Azt mondta a lesújtó PISA-jelentés eredményéről, hogy a magyar diákok közt a gyengén teljesítők aránya magasabb, mint a többi, a felmérésben részt vett országban, de a nagyon magas képességszintek tekintetében is sokkal alacsonyabbak a magyar mutatók.