Viszont továbbra sem látnak biztosítékot arra, hogy a magyar fiatalok a jelenleginél hatékonyabban fognak nyelveket tanulni.

És módosítanak a felsőoktatási felvételi rendszeren.

A legnépszerűbb képzési terület a gazdálkodástudomány lett.

Hiába volt eddig Palkovics szívügye a projekt.

A felvételizők legnagyobb része, 22 százalék gazdálkodástudományi területre jelentkezett.

A szakmunkás minimálbér utolérte a kezdő alapfizetéseket a felsőoktatásban. Ráadásul mivel sok helyen nehéz oktatókat találni, az ott dolgozók terhelése is jóval nagyobb lehet.

Nagyon rosszak a járványadatok.

Augusztusra öt állami egyetem maradt az országban.

A Magyar Narancs információi szerint 2025-ig Gödöllőre kellene költöznie az új agráregyetem részeként működő budai karoknak, hátrahagyva így értékes ingatlanokat és a Budai Arborétumot.

Úgy vélik, a 2017-ben benyújtott panaszok okafogyottá váltak.

A felsőoktatásra elkülönített gazdaságvédelmi keretet csaknem teljes egészében erre használják.

Konfliktust szült a kormányon belül, hogy a kispénzű magyar egyetemistáknak tervezett Diákvárost lenyomta a 3-4 milliós tandíjat szedő kínai magánegyetem. A Direkt36 megszerezte a Fudan pénzügyi terveit is.

Az Európai Bizottságnak fenntartásai vannak, hogy az alapítványokhoz került intézmények jogosultak lehetnek-e az eurókra. Elvben már pénteken le kéne adni a magyar pénzköltési terveket.

A járvány miatt.

A felsőoktatási modellváltás egészen más folyamatnak indult, mint amivé lett: eredetileg csak pár egyetem váltott volna modellt, a kormánnyal szorosan együttműködve, hosszú évek tervezése után. Ebből lett mára az, hogy hamarosan már alig marad állami egyetem az országban. Megnéztük, miből indult a modellváltás ötlete, miért volt szimpatikus sok egyetemnek, és hogyan kaptak aztán gazdasági szabadság helyett teljhatalmú fideszes kuratóriumokat.