A Republikon Intézet kutatása szerint az ellenzéki és a bizonytalan szavazók pedig egyöntetűen elutasítják az ötletet, hogy kínai hitelből épüljön kínai egyetem külföldi diákoknak a magyar diákváros helyére.

Pedig még szülinapi ajándékot is adott a miniszterelnöknek.

A negatív példa: egy magyar ember a saját pénzén épít Budapesten magánegyetemet, ahol sok magyar diák tanul. A pozitív példa: a magyar állam egy külföldi kommunista pártnak épít magánegyetemet, ahol kevés magyar diák tanul. Az előbbi egyetemet elüldözte, az utóbbinak tapsol a nemzeti kormány.

Európában pedig egyelőre ez lesz az egyetlen.

Megvitatta a Parlament, miért kellene 500 milliárd forint közpénzből kínai elitegyetemet építeni Budapesten a Diákváros rovására.

Ezzel gyakorolnának nyomást a kormányra, hogy ne a Diákváros helyén építsék fel a kínai egyetemet.

Palkovics szerint a régi nagyvásártelepen kialakítandó közösségi tér mérete és funkciója nem változik, csak azt közben már hozzácsatolták a Fudanhoz.

Az ötszáz fős korlátozást cselezik ki a szervezők.

„Sok ügy miatt tiltakozhattunk volna eddig is, most viszont az utcán a helyünk!” – írják.

Orbán Balázs és Fekete-Győr András lefolytatták a vitát, ami semmit sem vitt előrébb.

Az ATV-ben reagált néhány kormánypárti kritikára.

„Ha megállapodsz például a Diákváros építéséről, bármelyik nap arra ébredhetsz, hogy a helyére a Kínai Kommunista Párt elitegyetemét akarják felhúzni” – írja a főpolgármester.

Miután a kormányzat döntött a beruházásról, a miniszter megígérte, hogy a jövőben egyeztetnek majd az érintett kerülettel, hallgatói önkormányzatokkal.

Konfliktust szült a kormányon belül, hogy a kispénzű magyar egyetemistáknak tervezett Diákvárost lenyomta a 3-4 milliós tandíjat szedő kínai magánegyetem. A Direkt36 megszerezte a Fudan pénzügyi terveit is.

Pont azt a területet kapná meg a kínai egyetem, ahol a Budapest Diákváros beruházás diákváros része épült volna, vagyis ahogy magyar egyetemisták lakhattak volna korszerű kollégiumokban.