füstmentes
Kiben bízz, ha mindenki mást mond?
Az internet által az emberiség történetében először jutottunk el oda, hogy bárki szinte bármiről bármikor információhoz juthat. Egy kattintással válhatunk szakértővé bármilyen témában, legalábbis látszólag. A valóság azonban árnyaltabb: a „korlátlan tudás” korszakában a bizonytalanság, az álhírek és a tévhitek is minden korábbinál gyorsabban terjednek.
A kockázat csökkenthető, de a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk
Május 31-e a Dohányzásmentes Világnap. Ezen a napon a világ számos országában felhívják a figyelmet a dohányzás káros hatásaira, a megelőzés és a leszokás fontosságára.
A tél rejtett veszélyei: tények és tévhitek
Az idei nyár rekordmeleget hozott, és a figyelem középpontjába a klímaváltozás hatásai kerültek. Azonban a téli időszak is tartogat veszélyeket, amelyekről kevesebb szó esik, pedig a hideg évszakban is szükséges az alkalmazkodás és a megfelelő elővigyázatosság.
Komfortos otthon, kisebb környezethasználat
A napi közlekedés mellett az otthon, a háztartás működése a legnagyobb környezethasználat egy átlagember életében. Fűtünk, világítunk, háztartási gépeket üzemeltetünk – mindez jelentős energiafogyasztással és ökológiai lábnyommal jár.
Ezért nagyon káros a dohányzás
A dohányzás káros hatásairól valószínűleg már mindenki hallott, de a pontos okait vélhetően kevesen tudják.
Új-Zéland dohányfüstmentessé válna 2025-re
Vape-elni viszont továbbra is lehet.
Kezdd el időben a felkészülést az őszi hónapokra!
Az őszi hónapok beköszöntével sok embernek okoz gondot a dolgos hétköznapokba való visszazökkenés. Sokak számára ez inkább az elmúlás évszaka, pedig valójában az újjáéledés első lépése.
Ártalomcsökkentés – lehet 100 kilóval kevesebb?
Minden emberi tevékenység hatással van a környezetre – minden, amit csinálunk, környezeti erőforrások felhasználásával, különféle melléktermékek környezetbe juttatásával jár.
A kevesebb több. Tudatos ártalomcsökkentéssel az élhetőbb világért
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint szemétbe kerül a világszerte eladott élelmiszerek 17%-a, ami 931 millió tonna élelmiszerhulladékot jelent évente. A Földön tehát minden egyes emberre 121 kilogramm kidobott élelmiszer jut.
Tudatostól a természetesig
Bolygónk erőforrásai végesek. Egyre többen tudatosítják magukban ezt a tényt, és próbálnak meg tenni azért, hogy a lehető leginkább visszaszorítsák a környezeti ártalmakat és így kevésbé terheljék a környezetüket.
A jövő mindennapi alternatívái
Amikor a jövőről esik szó, rendszerint a Mars kolonizálása vagy a mesterséges intelligencia térhódítása a fő téma a klímaválság után. Logikus és helyes, hogy globális léptékekben gondolkodunk, hiszen felelősséggel tartozunk egymásért, de arról is kell beszélni, hogy az átlagember egymagában mit tehet azért, hogy a saját és környezete jövője élhető legyen.