4-5 százalékon tetőző infláció 2022-ben, Európa-bajnok magyar gazdasági növekedés 2023-ban, két számjegyű infláció az Egyesült Államokban. A nemzetgazdasági miniszter a tőle megszokott munkabírással ontja magából a jóslatokat, amik aztán köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.
Ha egy recessziós világpiaci környezetben a kormány mindent alárendel a 2025-ös nagy gazdasági növekedésnek, az „nagyon nagy kockázattal” járhat.
A kormány eddig cáfolta, hogy megszorítások lettek volna, a pénzügyminiszter most 3-6 százalék közötti GDP-arányos korrekcióról beszélt. Varga arra számít, hogy 2025-ben uniós szinten akár dobogós helyen is lehet a magyar GDP-növekedés. De sok múlik a német gazdaságon, a háborún, a szankciókon, az energiaellátáson.
A magyar gazdaság leszakad, a gazdaságpolitikusok csak azzal vigasztalhatnák magukat, hogy „legalább szuverének vagyunk, kicsit savanyúak, kicsit kicsik, de szuverének”. Csakhogy a volt MNB-elnök szerint ez sem igaz.
A baráti cégek helyzetbe hozásával gyengül a versenyképesség, közben az oktatásra költött pénzek majdnem lefeleződtek 2010 óta, az egészségügyi kiadások az uniós átlag felénél vannak.
A jegybankelnök szerint az EU legfejlettebb államai távolodnak tőlünk, a kevés mögöttünk lévő feljött ránk.
Az első két hónap olyan gyenge adatokat hozott, hogy a kormánynak a hitelesség érdekében muszáj volt már most hozzányúlnia a költségvetési tervekhez – mondja Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Az izraeli-iráni konfliktus elmélyülése újabb globális recesszióhoz vezethet, Trumptól nem várható, hogy mindenben megengedőbb lesz Magyarországgal. Interjú.
Az MNB szerint a jegybankelnök és a nemzetgazdasági miniszter áttekintette az ország gazdasági helyzetét és a gazdaságpolitika aktuális feladatait.
Az infláció lassulása már februárban leállhatott, ősztől ismét gyorsulni fog, mondja a K&H elemzője.
A jegybankelnök egy eseményen élesen kritizálta a kormány 2021 óta követett gazdaságpolitkáját és a gazdaságfejlesztési minisztert.
A Raiffeisen elemzője szerint vannak olyan, nekünk káros üzleti döntések, amik „azért születnek, mert Magyarországnak ez a hozzáállása az EU-hoz”. Török Zoltán szerint a mostaninál sokkal olcsóbb eurót el kell felejtenünk, az infláció pedig lelassult ugyan, de a 40-60 százalékkal megnőtt árak velünk maradtak.
Varga Mihály szerint amíg az infláció mértéke nem megy vissza egy „moderáltabb tartományba”, addig csak korlátozottan lehet költségvetési költekezésbe fogni.
Az MNB szerint Parragh „nem látja át a jegybank és a monetáris politika működésének lényeges pontjait”, a nyilatkozatai sokszor megtévesztők.
A Nemzeti Kulturális Alap csaknem kétszer annyit költött, mint tervezték, de az csak néhány milliárdos tétel volt. A téves áfatervezés viszont már 1000 milliárd forintot jelentett a költségvetésnek, amely 30 százalékkal többet költött kamatokra, mint egy évvel korábban.
Meg is dicsérte Kínát.