2013-tól 2017-ig minden év elején találkoztak, tavaly pedig csak a választási kampányok miatt csúsztattak, de júliusban és szeptemberben is tárgyaltak. Most a legtöbb közös ügyben az időhúzás a legfőbb magyar érdek.

2015-ig húsz éven át kötötte orosz gázhoz Magyarországot egy hosszú távú szerződés. A magyar kormány szeptemberig adott ultimátumot a román kormánnyal viaskodó amerikai vállalatnak, hogy adjon gázt, vagy megint sok évre leszerződünk az oroszokkal.

Szijjártó Péter a minisztériumban fogadta az orosz vállalat igazgatótanácsának elnökét.

Leváltották Alekszander Medvegyevet, a Gazprom igazgatótanácsának alelnökét, aki eddig a külső piacokért felelt.

Helyette Dánián át vennének gázt Norvégiától, illetve cseppfolyós földgázt vennének az USA-tól és Katartól.

A piac helyett az oroszok diktálnak.

A Gazprom helyett norvég és amerikai forrásokból vásárolnának be.

A stockholmi döntőbíróságon született jogerős döntés.

A televíziósok Szíriában forgattak, amikor terroristák távirányítású bombát robbantottak a közelükben.

Orosz állami nagyvállalatok kezdték felvásárolni az olaj- és gázmezőket és a vezetékeket, miközben az iraki hadsereg iráni segítséggel megtámadta a függetlenségre szavazó tartományt.

Sokkal több a gáz az országban mint tavaly ilyenkor, de nem nyúlhatunk hozzá.

A kormány az átláthatóságról: 凸( ͡° ͜ʖ ͡° )凸

Ezért aztán a minisztérium nem is hajlandó kiadni, hogy mit is írt alá, ami nem is az volt, mint aminek akkor mondták.

Két év alatt felmerült a Déli Áramlat, a Török Áramlat, az Északi Áramlat II., és most itt jön a Krími Áramlat!

Tbilisziben a helyi kormány és a Gazprom közötti tárgyalások ellen tüntetve kötötték össze az orosz nagykövetséget és a kormány székhelyét.