2010-ben az árak az uniós átlag 59%-án álltak, a bérek a 32%-án. Ehhez képest a 16 évig tartó Orbán-korszak alatt az árak 72%-ra, a bérek 49%-ra emelkedtek a GKI elemzése szerint.

Az emberek egyre nagyobb része számol azzal, hogy a közeljövőben félre tud tenni pénzt.

De várhatóan drágulni fog, mert a kínálat nem bővül, miközben a kereslet fokozódik a nyaralások miatt.

Van egy település Magyarországon, ahol nettó 698 ezer az átlagkereset, de van olyan megye is, ahol mindössze 239 ezer.

Molnár László az ATV híradójának beszélt arról, hogy a KSH csak az 5 fő feletti cégeket kérdezi meg, és kimaradtak a részmunkaidőben foglalkoztatottak is.

Gyors gazdasági növekedéssel és a most érvényes kormányzati döntésekkel számolva 1990-hez képest a csökkenés 2030-ra 34 százalék lesz az elvárt 55 helyett.

Budapesten százezerrel több, Telkiben pedig még sokkal több.

Csökken a beruházási kedv. A reáljövedelem emelkedése is lassul, a fogyasztás meg a devizahitelesek kisegítése és a külföldön élő magyarok miatt bővül.

Legalábbis, ha nem akar az ember rosszabbul eljönni az orvostól, mint ahogy elindult hozzá. Felmérés készült arról, mit gondolnak a magyarok a hálapénzről és a magyar egészségügyről.

Mind az ipar, mind a lakosság várakozásai jók, már-már felhőtlenek.

A kutatók szerint a javulás átmeneti, elsősorban a tavalyi alacsony bázisnak és a jó időjárásnak köszönhető.

A szegényeknek még rosszabb, mint eddig volt.