A nemzetközi politika legalább olyan turbulens, mint a Donald Trump beiktatása utáni hetekben, így ideje volt beszélgetni az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről. Többek közt az ukrán–magyar kémbotrányról, a győzelem napi katonai parádéról és a háborúval kapcsolatos amerikai hangnemváltásról is beszélgettünk Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel, és Takács Márk katonai elemzővel.
A kínai elnök Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.
Hivatalosan azért, mert egy apja emlékére rendezett eseményen vesz részt.
A Győzelem Napjára nem lesz könnyű odaérni.
Jogvédők most is kifogásolták, hogy az amnesztia nem terjed ki a politikai okokból fogva tartottakra.
Így szeretnék megmutatni az egységet és az elszántságot a második világháború óta tapasztalt legnagyobb agresszióval szemben.
Hszi Csin-ping is meghívta Putyint a szeptemberre tervezett kínai második világháborús megemlékezésre.
És „nagyon boldog”.
De az emberiség sorsa szerinte a Szovjetunió területén zajló csatákban dőlt el, mondta az orosz elnök a náci Németország felett aratott győzelem 79. évfordulóján.
A kiállítás szlogenje: „Mindenképpen győzni fogunk!”
Nagyon hasonlítanak az amerikai modellekre.
A konzulátus szerint oroszok és Oroszország barátai vettek részt az eseményen. A főkonzul a háborús propaganda jelét viselte.
Szergej Andrejevet tavaly vörös festékkel öntötték le, idén a tüntetők és az ukrán menekültek nem is engedték az emlékmű közelébe.
„A hazánk sorsáért vívott döntő csaták mindig is hazafiasak, össznemzetiek és szentek voltak” – mondta Putyin az éves Győzelem napi felvonulásra összegyűlt veteránoknak és katonáknak.
A május 9-ei Győzelem napja a legfontosabb ünnep Putyin számára, de idén súlyos fellegek árnyékolják be: biztonsági fenyegetések, paranoia, rossz hírek a frontról és a gazdaságról. Katonai parádé így is lesz, és Putyin is beszél majd.