Eddig ötvenes nagyságrendben kérelmezték, hogy háborús helyzetben ne kelljen fegyvert fogniuk. Most egy év alatt 12 000-en.

Csak korlátozott számban és korlátozott mértékben vehetnének részt az ISIS elleni harcban. A demokratáknak ez túl sok, a republikánusoknak túl kevés. Márciusban eldőlhet, indít-e új szárazföldi háborút az Egyesült Államok a Közel-Keleten.

Az orosz elnök azt mondja, szeretne mindenkivel együttműködni, ehhez képest Merkellel és Hollande-dal nem sikerült megegyeznie.

Egy 20 perces videó arról, hogy mi zajlik valójában Ukrajnában. Szigorúan 18 éven felülieknek. És ez most komoly.

Afganisztán a szovjet inváziót követően megkapta a nyakába a Talibánt, Oszama Bin Ladent, egy sor elképesztő hadurat és a végére a NATO-t is. A polgárháborúk összes haditechnikája megjelenik az ország szőnyegein is, legutóbb éppen a drónok. Válogatás a legszebb szőttesekből.

De még mindig nem hajlandó háborúnak nevezni a háborút. Az európai külügyminiszterek is újabb Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekről egyeztetnek.

Tüzérségi lövedék végzett velük. A reptér az oroszbarát felkelők kezére került.

Néhány napja hivatalosan is lezárult az afganisztáni háború, ezzel vége lett az USA eddigi leghosszabb folyamatos háborújának. Lehet akárhogy szépíteni, az amerikaiak ismét vereséget szenvedtek. Az Atlantic szerzője, James Fallows remek cikkben világít rá az amerikai hadsereg nagyon mély szerkezeti válságára.

Megrogyott a kormány, megrogyott Orbán, csőstül jön a baj.

Vasárnap egy díszes kabuli ceremónián fejezte be tevékenységét a NATO Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Ereje.

Putyin szerint Oroszország szuverenitása érdekében rohan le szomszédos országokat. Különben pedig Ukrajnában nem harcolnak orosz zsoldosok, mert az oroszok, akik Ukrajnában harcolnak, nem pénzért harcolnak. Amúgy pedig Oroszország egy globális összeesküvés áldozata.

Miért törtnek ki háborúk? Mi alapján támad meg egy ország egy másikat? Ezt vizsgálja Láda Ákos doktori disszertációjában a Harvardon. Eredményeire egyre többen figyelnek fel.