Hiába hangoztatják pekingi vezetők, hogy akkor rohanják le a szigetországot, amikor csak akarják, valamiért csak nem szánják rá magukat. És lehet, hogy nemcsak a világháborútól félnek, hanem az esélyeikben sem biztosak.

Idlib ostroma milliós menekültáradatot zúdíthat Törökországra. A lázadók kezén levő utolsó, nagyobb népsűrűségű tartományban hárommillió olyan civil él, akik korábban már menekülni kényszerültek.

A Kilenc hónap háborút a szarajevói filmfesztiválon is bemutatják.

A pozsareváci békével többé nem maradt török kézen a történelmi Magyar Királyság semmilyen része.

Szentpéterváron egy asszony és egy férfi között észrevétlenül lezajlott a III. világháború.

Háború, szegénység és egyéb okok miatt 3,7 millió afgán gyerek egyszerűen kimarad az oktatásból.

Pedig még több mint egy hónap hátravan a választásokig. Vannak körzetek, ahol már senki sem mer elindulni.

Bombázzák a keresztényeket, segélyszervezetek sem jutnak el hozzájuk.

Húgyúti és szexuális funkciói is működni fognak az Afganisztánban megsérült katonának.

Kicsit olyan, mintha viccelnének, de végül mégsem.

Négy év telt el azóta, hogy az Oroszországi Föderáció katonai erővel megszállta, majd pedig magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. A március 18-i évfordulón érdemes áttekinteni, milyen okok vezettek ehhez a lépéshez, hogyan zajlott az elcsatolás, illetve mi a történtek biztonságpolitikai jelentősége.

Északon a törökök, délen a kormányerők támadnak.

A lakott területek ellen válogatás nélkül végrehajtott támadások miatt a halottak negyede gyerek.

Ez a legmagasabb érték, amióta mérik ezt.

„Az Egyesült Államok egésze nukleáris fegyvereink hatósugarán belülre került, és az indítógomb mindig ott van az asztalomon. Ez maga a valóság, nem egy fenyegetés” – mondta az észak-koreai diktátor az újévi beszédében.