Az izraeli történész szerint az orosz elnök elhitte, hogy Ukrajna vérontás nélkül elfogadja Moszkva bábkormányát, de nagyot tévedett.
A Kreml úgy vélhette, Harkiv könnyű célpont lesz, és kisebb ellenállásba ütköznek majd a város túlnyomórészt orosz ajkú lakossága miatt. Az elmúlt négy napban azonban az ukránok összefogtak Harkivban.
A miniszterelnök szerint most nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek, ezért támogatják a közös szankciókat.
Az orosz diktátor azt mondta, a NATO-országok agresszív kijelentései és „illegitim” szankciói miatt tette ezt.
Közleményben hálás az orosz elnök.
Óriási robbanásokat okozott a két támadás. Felszólították a lakosságot, hogy vizes rongyokkal takarják ablakaikat, hogy a mérgező füstből kevesebb menjen be az otthonokba.
Ami egyben azt is jelenti, hogy teljes konszenzus van a kérdésről az unióban, már csak a technikai megoldáson zajlik a vita.
Újabb alakulatok közelítenek Kijev felé, az idő viszont Moszkva ellen dolgozik, mert egyre nagyobb ütemben érkeznek fegyverek a NATO-szövetségesektől.
Berlin állítólag engedélyezte Hollandiának 400 német gyártású rakétavető leszállítását. Ha ez gyakorlat marad, az nagyon megsegítheti az ukrán fegyverkezést.
Többségében ukránok.
A Csecsen Köztársaság elnöke azt állítja, hogy néhány ezer fős serege már küzd az oroszok oldalán.
A tavalyi segélyekkel együtt már több mint 1 milliárd dollárral támogatta az USA az ukrán védekezést.
„Most nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek. Háború van.”
Immár végérvényesen befellegzett annak a világnak, amelyben 1989 óta éltünk. Az ukránok ma nem csupán önmagukért harcolnak, hanem a közös szabadságunkért is. A lengyel Gazeta Wyborcza főszerkesztőjének írása a 444-en.
Egy kárpátaljai nagypapa története, aki az unokáit menekíti a háború sújtotta országból.