Nem sokkal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az orosz katonák rettenetes mészárlást végeztek a Kijevhez közeli Bucsában. A New York Times riporterei visszatértek, hogy megismerjék három nő történetét, akiket ott és akkor gyilkoltak meg.

Reggel fél hét körül a Guardian tudósítói is hallottak két robbanást, amit pillanatokon belül követett egy harmadik is.

Minden nyolcadik.

A magyar külpolitika arra épült, hogy a demokráciák szövetségét élvezve keresse a diktatúrák kedvét. Hogy mindenhonnan jöjjön pénz. Ám amikor háború van, ez az elvtelen játszma már nem biztos, hogy kifizetődő.

Az ukrán elnök szerint az orosz hadsereg szándékosan a reggeli csúcsban hajtotta végre a hétfői csapásokat, amit „tipikus terrorista taktikának” nevezett.

A vártnál magasabb nyugdíjemelést jelentettek be, de ez még messze nem éri el az infláció mértékét, ezért ha bejön a fűtési szezon komoly bajba kerülhetnek azok a nyugdíjasok, akik havi 167 ezer forintból vagy annál kevesebből próbálnak megélni.

„Oroszország rakéta- és dróncsapásai mindenekelőtt a polgári lakosságot terrorizálják. Ezért nyújtunk most különleges támogatást légvédelmi fegyverek formájában” – közölte Christine Lambrecht, aki szerint az első egységet már napokon belül elküldik.

Van közöttük olyan is, amely az energiaszektort érinti, ami eddig vörös vonal volt a magyar kormány számára.

Joseph Stiglitz szerint a világraszóló inflációt most nem lehet a hagyományos módszerrel megfékezni, sőt, pénzt kellene önteni bizonyos szektorokba. Európának pedig radikálisan meg kellene változtatnia az energiapolitikáját, mert a mostani szabályozási rendszer fenntarthatatlan.

"Akiknek remélhetőleg nem kell átélniük háborús időszakot."

A 300 ezer tartalékos kevés lesz ahhoz, hogy Moszkva elérje a katonai céljait Ukrajnában, további mozgósítási és tiltakozási hullámok várhatók. Nagy kérdés, hogy mindez hogyan hat majd a putyini rendszer egészére.

Szankciós kampányról, inflációról és a kormány belső vitáiról is kérdeztünk a mai kormányinfón.

Ahhoz képest, hogy első ránézésre milyen pompásnak tűnik a Putyin–Erdoğan-viszony, a török–ukrán hadiipari együttműködés egyre nagyobb és látványosabb méreteket ölt. A törökök Ukrajna jelentős támogatói a háborúban, bár persze ezt nem elvek és értékek mentén, hanem saját érdekeiket szolgálva teszik. Erdoğan háborús kötéltánca,. 2. rész.

Olyanokat is elvittek katonának, akik koruk, munkájuk vagy családi állapotuk miatt elvileg mentesülnének a szolgálat alól.

A törökök NATO-tagállamként sem támogatják az oroszok elleni szankciókat, egyre nagyobb mennyiségben veszik az olajat, fogadják a turistákat, parkoltatják a milliárdosok luxusjachtjait – ám emögött semmifajta elvi jellegű megfontolások vagy Nyugat-bomlasztó „keleti filozófiák” nincsenek.