A BM közölte, hogy „a zsarolás minden formáját elutasítja, nem bocsátkozik tárgyalásokba”.
Minősített adatok nem kerültek veszélybe, de a szolgálat minden második munkatársának személyes adatai kiszivároghattak.
Nagyon termékenyek: tavaly a világszerte ellopott 2,2 milliárd dollárnyi kriptopénz 61 százalékát ők nyúlhatták le, hogy feltölthessék a szankciókkal sújtott diktatúra kincstárát.
Zsarolóvírussal titkosíthatták az ingatlan-nyilvántartás adatait, nem tudni, mikor állhat helyre a rendszer.
Megbénult az ingatlanpiac, a bankok nem tudnak jelzáloghitelt nyújtani és szünetel az építési engedélyek kiadása is.
A holland belbiztonsági és igazságügyi miniszter szerint „nagy valószínűséggel” egy külföldi ország áll a kibertámadás mögött.
Bizonyítékot nem mutattak.
A digitalizációs miniszter szerint Lengyelország a kiberbiztonság terén jelenleg „már nem hideg-, hanem bizonyos elemeiben melegháborút folytat Oroszországgal”.
Donald Tusk miniszterelnök orosz hekkerekre gyanakszik.
A magyar külügyminisztériumot széthekkelő egyik orosz csoport, az APT28 legutóbb a német Szociáldemokrata Párt levelezéséhez fért hozzá. A német külügyminiszter, a magyarral ellentétben, behívatta a berlini orosz nagykövetet, de vannak más különbségek is.
Megszületett a kormányzati válasz arra, miért nevezték kampányhazugságnak az orosz hekkertámadásról szóló híreket.
Magyar felhatalmazást kér ehhez, MZP a Szuverenitásvédelmi Hivatal közreműködését várná.
Az amerikai nagykövet szerint ez az eset is jelzi azt a fenyegetést, amit Oroszország jelent a szövetségeseinkre.
Lázár az előzetes hírek alapján arra is következtet, hogy a háborús helyzet egyre rosszabb lesz Ukrajnában.
Menczer Tamás pedig lényegében azt mondta, azért tagadta le a kormány és a Fidesz az orosz kémkedést, mert nemzetbiztonsági kérdésben mindig a magyar érdeknek megfelelően cselekednek.