„A padláskisöprésnek és a szabadrablásnak is van határa, Elvtársak!”, írta. Felelősségre vonást ígér, ha kormányra kerül, és azt, hogy első nap semmissé teszi az üzletet.
Kiemelten fontos hadiipari vállalatokban szerez többségi, 75 százalékos tulajdonrészt a 4iG, az Orbán lányával magánrepülőző Jászai Gellért cége. Aknavetőt, lőszert és gyalogsági harcjárművet gyártó cégek is a listán.
A kormányfő nem hivatalos tanácsadójának ez az első hadiipari érdekeltsége.
Az N7 a védelmi ipar nagy vegyesvállalatainak (mint amilyenek például a Rheinmetall gyárai) tulajdonosi jogait gyakorolja, korábban Palkovics László is vezette.
A lengyelek beszállnak az indiai hadsereg modernizálásába.
A magyar hadiipari koronaékszerének nevezte az üzemet Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Anélkül jelentene segítséget az ukránoknak a fegyverrendszereik fenntartásában és javításában, hogy az amerikai hadsereg a konfliktus közvetlen részesévé válna.
A kormány tervei szerint a 12 ezer külföldön tevékenykedő vagy oda szállítani képes cég mellé 5000 új kkv-t fognak támogatni, hogy erre a szintre léphessenek. A miniszterelnök alig várja, hogy a MOL vezérigazgatójára úgy tekinthessenek, mint a magyar Jockey Ewingra.
A rendszert először használják majd az Egyesült Államokon kívül.
Szankciók ide vagy oda, 2023-ban több mint egymilliárd dollár értékben importáltak ilyeneket.
Nemcsak akkumulátorok és autók, hanem harcjárművek, fegyverek, lőszerek összeszerelő országává is válhat Magyarország. Bármerre nézünk, felbukkan a német Rheinmetall neve, viszont ahhoz, hogy a fejlesztéseknek értelme legyen, exportpiacokat is kell találni.
A mélyítéssel új szintre emelné, mert sajtótitkára szeret képzavarokban fogalmazni.
Az orosz-ukrán háború erre is hatással lehet.
Ahhoz külön engedély kell az amerikai kormánytól, hogy a lengyelek Ukrajnának adjanak a rakétákból és rakétarendszerekből, amiket most vesznek majd.
A vállalat a szankciómentes státuszát kihasználva szerezhet be embargós alkatrészeket.