„Túl öreg vagyok már a szexmunkához” – mondja Lada, aki a prostitúció mellett már azzal is keresi a pénzét, hogy turistákat vezet körbe Prágában.
446 embert igazoltattak, nyolc embert elfogtak, kettőt előállítottak
Somogyvári Gergő dokumentumfilmjét már több mint 100 ezren látták.
Szemben a legutóbbi "interjúval", meglepően nyugodt hangulatú beszélgetést folytattak az M1-en. A főpolgármester szakpolitikáról is tudott beszélni.
A hétvégén mutattuk be a Jeti Moziban Somogyvári Gergő hajléktalanságról és transzneműségről szóló dokumentumfilmjét, a Fanni kertjét. A rendezővel arról beszélgettünk, hogy hogyan lehet Magyarországon leforgatni egy ilyen témájú filmet, kik adtak végül rá támogatást és milyen etikai aggályok merültek fel.
Somogyvári Gergő nagysikerű dokumentumfilmje Laci és Fanni apa-lánya kapcsolatát mutatja be. Egy Budapest melletti kunyhóban élnek hajléktalanságban. Fannit a családja transzneműsége miatt kitagadta, Lacinál viszont elfogadásra talált, sőt még a hormonkezelését is támogatja.
Somogyvári Gergő a nagysikerű dokumentumfilmjét, a Fanni kertjét szeretné szélesebb közönség elé tárni, hogy az emberek elfogadóbbak legyenek a transzneműekkel és hajléktalanokkal szemben. Erre a célra a Jeti Mozit és a 444-et választotta, ezért vasárnaptól három hónapig megtekinthető lesz nálunk a film.
A Fidesz-KDNP frakció és Szentkirályi Alexandra is hasonló javaslatot nyújtott be.
Nem maradhat senki sokáig a napon, aki bajba jutott embert lát, hívjon segítséget - kéri a kormány.
„Takarítási” művelet zajlik.
Andraschek László és felesége nevét 2013-ban azután ismerte meg az ország, hogy egy hajléktalanszállóról megnyerték a Skandináv lottó főnyereményét.
Várhatóan szombat reggelig minden szociális intézménynek kötelező befogadni a hajléktalan vagy bajba jutott emberek.
A Verzió Filmfesztiválon mutatják be Somogyvári Gergő dokumentumfilmjét, a Fanni kertjét, ami épp annyira szól a kirekesztettségről, mint az elfogadásról. Fannit transzneműsége miatt sehol sem fogadják el, a hajléktalanok között mégis otthonról lel. A film azonban inkább Laciról, a befogadó hajléktalanról szól, és arról, hogy a hatalom hogyan próbálja meg eltörölni ezeket az embercsoportokat.
A magyar nyelv új, kivételesen visszataszító kifejezéssel gazdagodott.
1993-ban szükségmegoldásként, a tervek szerint egy évre nyitották meg. Harminc lett belőle.