Hétfőre általános sztrájkot hirdetett a legnagyobb szakszervezet, mire a pénzügyminiszter megvádolta őket, hogy a Hamász kezére játszanak.
Az amerikai külügyminiszter azt mondta, a következő fontos lépés, hogy a Hamász is igent mondjon.
A minisztérium nem tesz különbséget a civil és a katonai áldozatok között. Izrael szerint tizennégyezer katonát öltek meg.
A külső agresszióra adott büntető válasz az államok törvényes joga az irániak szerint, ezzel együtt még nem biztos, hogy valóban megtámadják Izraelt.
Az izraeli hadsereg közlése szerint az épület a Hamász egyik parancsnoki központja volt.
A magyar külügyminiszter hétfőn beszámolt arról, hogy telefonon beszélt az iráni és az izraeli külügyminiszterrel is. Arról azonban nem írt, hogy az iráni támadás hírét kapta meg és adta tovább.
Vasárnap is rakéták indultak Izrael felé libanoni területről.
Egy megerőszakolt palesztin aktivista miatt indult vizsgálat letartóztatásokhoz vezetett, a letartóztatások felbőszült nacionalisták tüntetéséhez, mindez pedig az izraeli társadalom töréspontjához.
Az alelnök és várható demokrata elnökjelölt keményebb hangot ütött meg az izraeli kormányfővel, mint korábban Joe Biden.
Így érvelt a háború folytatása mellett, ez pedig felbőszítette a túszok családjait.
Mindez az egyik gázai humanitárius övezetben történt.
Több tucatnyian megsérültek.
A jövő héten folytatódnak a tárgyalások.
A tüntetők közül többen attól tartanak, hogy ha elhúzódik a háború, kevesebb eséllyel szabadítják ki a túszokat.
Az izraeli miniszterelnök azután került nehéz helyzetbe, hogy lemondott a védelmi minisztere.