Tíz ember megsérült.
Átkeltek az Oszkil folyón, aminek a túlpartján csak szétvert orosz alakulatok vannak. Közben Oroszország menekíti a Krímből a tengeralattjáróit.
Ott támadnak, ahol minek, ahelyett, hogy védekeznének, ahol muszáj volna. Rosszul kiképzett, motiválatlan katonák, alkalmatlan vezetés. Valószínűleg az általános mozgósítás sem javítana a helyzetükön.
Az ukrán elnök a keleti megyékből és a Krím-félszigetről is kiszorítaná az oroszokat.
A harkivi vereség után kezdték bosszúból kampányszerűen bombázni a kritikus infrastruktúrát.
Nem sok köze volt a valósághoz annak, amit szamarkandi sajtótájékoztatóján mondott, de ha már elmondta, elmondjuk.
Moszkvában és Kijevben egyaránt azzal számolnak, hogy a háború bele fog nyúlni 2023-ba. Hadászati szinten továbbra is Oroszország dominál, a Nyugat éppen azzal sodorná veszélybe Ukrajnát, ha a mostani sikerekre hivatkozva csökkentené a támogatásokat, és valamifajta békekötést próbálna most forszírozni.
A Kreml beismerte, hogy vereséget szenvedtek Harkiv alatt. Ilyen se volt még ebben a háborúban. Persze ez is csak kommunikációs trükk, amivel a felelősséget a mindenható elnök helyett a hadvezetésre lehet tolni.
Az ukrán hadsereg harkivi áttörésének az egész frontra komoly hatása lehet. Ráadásul a nyílt forrásból hozzáférhető adatok alapján még jelentős tartalékaik is lehetnek, amiket bevetve tartósan magukhoz ragadhatják a kezdeményezést.
Miközben Moszkvában tűzijátékkal és a világ legnagyobb óriáskerekének megnyitásával ünnepelték a város születésnapját, az orosz hadsereg érdemi ellenállás nélkül feladott 3000, nehezen megszerzett négyzetkilométert Ukrajna északkeleti csücskében.
Alig 48 óra alatt 3000 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az ukrán erők Harkiv megyénél.
Az oroszokat is meglepte a Harkiv melletti offenzívájuk.
Nem csak délen, Harkiv közelében is ellentámadásba lendült az ukrán haderő.
Összesen 13 milliárdnál tartanak a háború kezdete óta.
De csak miután kunyerált egy esőkabátot a gondozójától.