Szerinte nem az ő nyelvhasználatával, hanem a győzelem kivívásával kéne most foglalkozni.
Nagyjából 37 ezer forintnyi hrivnyától szabadítják meg a legnagyobb keletukrán város első emberét.
Az ukránok azt mondják, hogy Herszon megye felszabadításának kezdete óta 156 háborús bűntettet dokumentáltak a régióban, Harkiv megyében pedig 1685-öt.
Hátukban a Dnyeperrel a körbezárt oroszok felmentésben, utánpótlásban sem bízhatnak, lényegében már most fogságban vannak.
Közülük mindössze 21 volt csak katona.
Sztepan eredetileg Harkivban élt a gazdájával együtt, a háború miatt hagyták el az országot.
Tíz ember megsérült.
Átkeltek az Oszkil folyón, aminek a túlpartján csak szétvert orosz alakulatok vannak. Közben Oroszország menekíti a Krímből a tengeralattjáróit.
Ott támadnak, ahol minek, ahelyett, hogy védekeznének, ahol muszáj volna. Rosszul kiképzett, motiválatlan katonák, alkalmatlan vezetés. Valószínűleg az általános mozgósítás sem javítana a helyzetükön.
Az ukrán elnök a keleti megyékből és a Krím-félszigetről is kiszorítaná az oroszokat.
A harkivi vereség után kezdték bosszúból kampányszerűen bombázni a kritikus infrastruktúrát.
Nem sok köze volt a valósághoz annak, amit szamarkandi sajtótájékoztatóján mondott, de ha már elmondta, elmondjuk.
Moszkvában és Kijevben egyaránt azzal számolnak, hogy a háború bele fog nyúlni 2023-ba. Hadászati szinten továbbra is Oroszország dominál, a Nyugat éppen azzal sodorná veszélybe Ukrajnát, ha a mostani sikerekre hivatkozva csökkentené a támogatásokat, és valamifajta békekötést próbálna most forszírozni.
A Kreml beismerte, hogy vereséget szenvedtek Harkiv alatt. Ilyen se volt még ebben a háborúban. Persze ez is csak kommunikációs trükk, amivel a felelősséget a mindenható elnök helyett a hadvezetésre lehet tolni.
Az ukrán hadsereg harkivi áttörésének az egész frontra komoly hatása lehet. Ráadásul a nyílt forrásból hozzáférhető adatok alapján még jelentős tartalékaik is lehetnek, amiket bevetve tartósan magukhoz ragadhatják a kezdeményezést.