A limani sikerek után széles offenzíva bontakozott ki a teljes harkivi fronton.
A hétvégén mindkét frontszakaszon súlyos kudarcokat szenvedett az agresszor, az orosz nyilvánosságban szokatlanul élesen bírálták, lényegében magát Vlagyimir Putyint is.
Kisebb előrelépések Liman visszaszerzése után.
Az orosz elnök a Kremlben ünnepélyesen bejelentette a területszerzést.
Ha az ukránoknak sikerül visszafoglalniuk a várost, nemcsak Doneck megye északi részét mentik fel, hanem Luhanszk északnyugati része felé is megnyitják az utat.
Ez csak formaság, hogy hamarosan aláírhassa az annexióról szóló rendeletet.
Olekszij Zsuravko 2015-ben Oroszországba menekült, idén tavasszal tért vissza a megszállás alatt lévő Herszonba, ahol most épp „népszavazást” tartanak.
Az orosz megszállók és a kollaboráns hatóságok még a látszatát is igyekeznek elkerülni egy tisztességes és szabad népszavazásnak.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter reagált a hírekre, amelyek szerint az oroszok már a héten „népszavazásokat” tartanának a megszállt területeken.
Átkeltek az Oszkil folyón, aminek a túlpartján csak szétvert orosz alakulatok vannak. Közben Oroszország menekíti a Krímből a tengeralattjáróit.
Az elmúlt hetekben úgy tűnt, az ukrán hadsereg ellentámadása keresztülhúzta az orosz terveket.
Ott támadnak, ahol minek, ahelyett, hogy védekeznének, ahol muszáj volna. Rosszul kiképzett, motiválatlan katonák, alkalmatlan vezetés. Valószínűleg az általános mozgósítás sem javítana a helyzetükön.
Luhanszkból, Herszonból és Bergyanszkból is érkezett hír oroszpárti tisztségviselők kiiktatásáról.
A Kreml beismerte, hogy vereséget szenvedtek Harkiv alatt. Ilyen se volt még ebben a háborúban. Persze ez is csak kommunikációs trükk, amivel a felelősséget a mindenható elnök helyett a hadvezetésre lehet tolni.
Az ukrán hadsereg harkivi áttörésének az egész frontra komoly hatása lehet. Ráadásul a nyílt forrásból hozzáférhető adatok alapján még jelentős tartalékaik is lehetnek, amiket bevetve tartósan magukhoz ragadhatják a kezdeményezést.