Kedden több ezer személyi hívó robbant fel Libanonban. Teljesen egyértelmű, hogy az akció mögött Izrael áll. Úgy és ott sikerült eltalálniuk az Irán által támogatott Hezbollahot, ahogy és ahol a legjobban fáj.

A tajvani Gold Apollo közleménye szerint a csipogókon engedélyezték az ő márkanevüket, de a személyi hívókat egy budapesti székhelyű cég gyártotta.

A csipogókat a Hezbollah fegyveres csoportjának tagjai használták kommunikációra.

Elképesztő szervezettség, a gyártásnál vagy a szállításnál történő beavatkozás. Csipogónként 10-20 gramm robbanóanyag kellett hozzá.

A Hezbollah szerint a gázai háború kitörése óta még ilyen súlyos biztonsági incidens nem érte őket.

A Hezbollah vezetője közben arról beszélt, hogy ha a dróntámadásuk „nem bizonyul elégségesnek, akkor máskor válaszolunk”.

A síita szervezet azt állítja, vezetőjük egy hónappal ezelőtti halálát bosszulják meg Izraelen.

A Golan-fennsík elleni támadásban egy ember megsérült.

Összefoglalónk a gázai-izraeli háború 307. napjáról.

Legalább hat embert kórházba kellett vinni.

A magyar külügyminiszter hétfőn beszámolt arról, hogy telefonon beszélt az iráni és az izraeli külügyminiszterrel is. Arról azonban nem írt, hogy az iráni támadás hírét kapta meg és adta tovább.

Egy súlyosan, legalább négyen könnyebben.

A megbeszélésen részt vesz Kamala Harris alelnök is, aki lemondta a kampányprogramjait.

A Hezbollah-parancsnok elleni merénylet után az Egyesült Államok és a nyugati országok többsége is az erőszak eszkalálódására számít a térségben.

Szombaton Joe Biden amerikai elnököt újságírók kérdezték arról, hogy szerinte Irán visszavonul-e. Biden azt válaszolta: „Remélem, igen. Nem tudom.”