A spanyol szélsőjobboldali párt két hete még tagadta, hogy Orbán Viktorhoz közeli források adtak volna nekik pénzt.
Lázár János jelentette be, hogy leadták a hitelkérelmet.
Belső dokumentumokból tudjuk: az Orbán család bányájából szállítottak építőanyagokat a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához. A beruházás részleteit titokban tartják, így eddig nem tudhattuk, hogy a miniszterelnök közvetlen családtagjai is profitálnak belőle.
Nagyobb hitelt vett fel a csapat mögött álló cég, mint amennyi adóssága év végén volt.
Az észak-macedón vezetés előbb 1 milliárd eurót szeretett volna, ahogy Orbán is abban reménykedett, hogy több hitelt ad Kína.
A magyar kormány hétpecsétes titokként őrzi a kínai hitelek részleteit. Az afrikai országok példájából azonban kiderül: Kína trükkös, titkolózó hitelező, és ez felvet néhány kérdést a magyar ügyleteket illetően is.
Az átlagos ügyfélkár megközelítette a 4 millió forintot.
Az EU-ban a magyar állam költi GDP-arányosan a legtöbb pénzt az adóssága finanszírozására, százmilliárdokkal többet, mint az egészségügyre.
Infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozására.
Hiába csökken az infláció és a jegybanki alapkamat. Mi ennek az oka?
Néhány nyugati bank óriási profitot realizált az orosz szankcióknak hála, de közben ha akarnának, akkor sem tudnának óriási veszteségek nélkül kivonulni Oroszországból. Az USA-t ez egyre jobban zavarja, Ausztria viszont kitart.
Májusban bő 90 milliárd forinttal több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek.
20 ezer, 1991 előtt épült családi ház felújítására lehet felhasználni a 108 milliárdos keretösszeget, sietne kell annak, aki igényelné a max. 6 milliós támogatást.
A bevezetése óta 266 milliárdot spóroltak vele az érintettek.
A G7-ek és az EU mintegy 325 milliárd dollár értékű eszközt fagyasztott be azóta, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát. Most ebből a pénzből hiteleznek a honvédő háborút folytató országnak.