Közben a felek egy tűzszüneti javaslatról tárgyalnak, Marco Rubio külügyminiszter szerint az Egyesült Államok péntekig várt választ Teherántól.

J. D. Vance április eleji kampánycélú látogatásának egyetlen kézzelfogható eredménye volt: a Mol 510 000 tonna kőolajat vesz 500 millió dolláros áron. Némi osztással-szorzással kiderül, hogy ez nagyon magas, 130 dollár fölötti hordónkénti árat jelent.

Nem világos, hogy ki lőtt kire először.

A sérülteket kimenekítették, és kórházba szállították.

Trump szerint óriási előrelépés történt, Irán szerint az amerikaiak visszavonultak.

Irán ezt tagadta, és az emirátusok olajkikötőjét támadta.

Újra arab célpontokat lőnek Iránból, először a tűzszünet kezdete óta.

Donald Trump hétfőn bejelentette, hogy műveletet indított a szorosban rekedt hajók kimentésére.

A haditengerészet szerint az akcióban mintegy 15 ezer katona, több mint 100 repülő, valamint hadihajók és drónok vesznek részt.

Az olaj- és gázfüggőség immár nemcsak klíma-, hanem geopolitikai és gazdasági sebezhetőségi kérdés lett. Az iráni háború miatti energiaválság sok szakértő szerint lehetőség is egyben, hogy véget vessünk a fosszilis függőség korszakának.

Egyelőre nem elégedett a megállapodástervezettel.

Úgy tűnik, Trump betartja a fenyegetését, miután megsértődött Merzre.

Az iráni háborúval az USA nemcsak a világgazdaságra mért súlyos csapást, magát is rosszabb stratégiai, politikai és gazdasági helyzetbe lavírozta, mint amilyenben volt. Irán a propagandaháborúban is nyerésre áll, az amerikaiak csak rossz és még rosszabb opciók közül választhatnak.

A piac is reagált arra, hogy állítólag az iráni infrastruktúrát célzó csapások jöhetnek: egy időre 126 dollár fölé nőtt a Brent hordónkénti ára.

A blokád folytatása továbbra is magasan tartja az olaj és ezáltal az üzemanyagok árát.