Oroszország régi játékos Szerbiában, de az utóbbi időben feltűnt egy új vetélytárs: Kína. Közvetlen rivalizálás egyelőre nincs Moszkva és Peking között.
Miközben a világ Irán nukleáris törekvéseire figyel, kevés szó esik egy talán még valószínűbb jelöltről: Dél-Koreáról. Az ország egyre komolyabban fontolgatja a fegyverkezést, mivel Trump második ciklusa alatt megrendült a bizalma az amerikai védelemben. Egy ilyen lépés lavinát indíthatna el Ázsiában.
Ez az első alkalom, hogy kihagyja a BRICS-csúcsot, hivatalos magyarázat egyelőre nincs.
Zeitgeist-pillanat élő adásban. Vajon mi lesz erre Lázár János válasza?
Trump a hívást követően arról beszélt, hogy „a kínai diákok jöhetnek, de ellenőrizni akarjuk őket.” Míg Hszi Csin-ping arra figyelmeztette Washingtont, hogy „körültekintően” kezelje Tajvan ügyét, hogy elkerüljék a konfliktust.
Trump már régóta szorgalmazta a hívást vagy akár egy találkozót Hszivel, de Kína ezt elutasította, mondván, hogy ez nem egyezik a hagyományos megközelítésükkel.
Egyetlen modern iparág sem tud ritkaföldfémek nélkül működni, beleértve a katonai-védelmi ipart is. A világ termelésének több mint 90 százaléka Kína kezében van, de Trump vagdalkozása miatt április óta nem nagyon adnak belőle a világnak. Ma már diplomaták, ipari lobbik könyörögnek Pekingnek. Úgy tűnik, Kína akár még a EU-t is el tudja marni az USA-tól, amiben Magyarország is szerepet kaphat.
A kínaiak szerint az amerikaiak több korábbi megállapodást nem tartottak be.
Orville Schell amerikai Kína-szakértővel, a New York-i Asia Society Kína–USA Kapcsolatok Központjának vezetőjével interjúztunk többek közt arról, hogy miben hasonlít egymáshoz Mao Ce-tung és Donald Trump, mi a sikere az autoriter kormányoknak, vagy hogy miért egyensúlyozik Magyarország a tisztelhetőség határán.
A kínai elnök Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.
Ellenkező esetben határozott ellenlépések lesznek.
A 100 százalék fölötti vámok és a Kína elleni kereskedelmi háború mindent felborított a világgazdaságban. Washingtonban biztosak benne, hogy náluk vannak az aduk, de ezzel szinte senki sem ért egyet. Ami jön, az mindenkinek fájhat, és egyáltalán nem világos, miért jár ezzel jól az Egyesült Államok.
Az orosz elnök baráti üdvözletének tolmácsolására kérte a kínai külügyminisztert a Kremlben.
Már nagyon sok nukleáris fegyverük van, több nem kell - magyarázta az amerikai elnök.
Hszi Csin-ping is meghívta Putyint a szeptemberre tervezett kínai második világháborús megemlékezésre.