Az USA a nemzetközi beruházások terén is visszaszorítaná a kínai terjeszkedést.
Biden megválasztása óta először találkozott a két ország külügyminisztere. Az amerikaiak felhoztak több témát is, amiről Kína nem hajlandó senkivel beszélni, kemény üzengetésekbe torkollott a találkozó.
Igaz, az abszolút szegénység meghatározásában erősen alacsony mércét alkalmaznak.
Az USA és Kína versengéséről szólnak a következő évek, ezért izgalmas, hogy miket mondhattak egymásnak.
Mindenki számára váratlanul született meg az év végén az a megállapodás, amit a német elnökség vitt végig a Bizottságon. Több uniós tagország mellett a leendő Biden-kormány sem boldog a fejleménytől, ami igazán Hszi Csin-pingnek jelent nagy győzelmet.
Az elmúlt 20 évben ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés Carl Schmitt művei iránt Kínában, írásaiból még a pekingi kormány irányvonalát igazoló cikkekben is idéznek.
Vlagyimir Putyin viszont még mindig hallgat, várja az amerikai választás hivatalos végeredményét.
Rosszul mérhette fel az erőviszonyokat a világ egyik leggazdagabb embere: Jack Ma gigantikus tőzsdei nyitását az utolsó pillanatban akasztotta meg a kínai bürokrácia, ami egyre keményebben lép fel a techszektor egészével szemben is.
Hszi Csin-ping pedig a jelek szerint még hosszú éveken át tervez az egyre magabiztosabb ország élén maradni.
Várhatóan Peking nem fog örülni a dolognak.
Megindultak a spekulációk.
Hszi Csin-ping nemrég bejelentette, hogy 40 év múlva Kína teljesen karbonsemleges lesz. Ha végre is tudja hajtani, az óriási hatással lesz az éghajlat-változásra. Viszont egyelőre szinte lehetetlennek tűnik, hogy sikerül.
Hszi kitért, higgadtan válaszolt, és zöld forradalmat hirdetett: Kína 2060-ra karbonsemleges lesz.
Az egykor állami ingatlancéget elnöklő 69 éves Zsen Csecsiang a kínai vezetés egyik leghangosabb kritikusa lett az elmúlt években.
William Barr igazságügyi miniszter szerint míg Peking évtizedekre előre gondolkodik, addig az amerikai cégeket a következő negyedéves bevételeik érdeklik.