Irán ezt tagadta, és az emirátusok olajkikötőjét támadta.

Újra arab célpontokat lőnek Iránból, először a tűzszünet kezdete óta.

„Egyetlen amerikai haditengerészeti hajót sem ért találat” – írta az amerikai Középső Parancsnokság.

Donald Trump hétfőn bejelentette, hogy műveletet indított a szorosban rekedt hajók kimentésére.

A haditengerészet szerint az akcióban mintegy 15 ezer katona, több mint 100 repülő, valamint hadihajók és drónok vesznek részt.

Egyelőre nem elégedett a megállapodástervezettel.

Ezért az európaiaknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját biztonságuk érdekében.

Szerinte április 7. óta nem lőtték egymást.

Amiért bírálták az iráni hadműveletet.

Az iráni szövetség elnöke a terrorista Forradalmi Gárda egykori tagja.

Az iráni háborúval az USA nemcsak a világgazdaságra mért súlyos csapást, magát is rosszabb stratégiai, politikai és gazdasági helyzetbe lavírozta, mint amilyenben volt. Irán a propagandaháborúban is nyerésre áll, az amerikaiak csak rossz és még rosszabb opciók közül választhatnak.

Szerinte Irán jól tenné, ha aláírna egy megállapodást, ami kizárja, hogy az országnak nukleáris fegyvere legyen.

A blokád folytatása továbbra is magasan tartja az olaj és ezáltal az üzemanyagok árát.

Az Alekszej Mordasovhoz köthető, több mint 500 millió dollár értékű jacht azon kevés hajó egyike volt, ami a konfliktus kezdete óta átkelt a szoroson.

Az iráni háború miatt fellépő kerozinhiány mindenkit érinteni fog, Európát különösen. A globális energiaárak most a geopolitikai tényezők miatt változnak, de minél tovább húzódik a konfliktus, annál nagyobb az esélye annak, hogy a tényleges hiány is bekövetkezik. Interjú Petras Katinasszal, a RUSI energiapolitikai kutatójával.