Aleksandar Vučić arra a kérdésre válaszolt ezzel, hogy Belgrád Izrael mellé állt-e az izraeli–iráni konfliktusban azzal, hogy Izraelnek szállít fegyvereket. Közben az orosz hírszerzés panaszkodott.
A bejelentést nem sokkal azelőtt tették közzé, hogy a BBC megírta, hogy információi szerint megfenyegették a Katarban működő, amerikai irányítás alatt álló Koalíciós Légi Műveleti Központot, az Al-Udeid légi bázist.
Putyin szerint Moszkva és Teherán „régi, jó és megbízható kapcsolatokat” ápol, és Oroszország „mindent megtesz, hogy segítse az iráni népet”.
Az Iránt megtámadó Egyesült Államok elnöke jelezte, hogy figyeli az olajárakat.
Az 5 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetést fogja erőltetni.
A döntés már régen megszületett, és katonailag is elkezdték összerakni a terveket, amikor Trump még csak lebegtette, hogy nem zárja ki a beavatkozásokat. Lelkes és egyedül döntő elnök, kamu nyilatkozatok, szándékosan rossz irányba induló bombázók.
Azt is mondta, hogy Oroszország „az iráni nép támogatásán dolgozik”.
Vasárnap még az amerikaiak bombázták az objektumot.
Az egyikük azóta már átkelt, a másik még mindig nem. Hámenei ajatollah az amerikai támadás óta írt egyetlen tweetjében nem utalt a szoros lezárására, bár az iráni parlament már döntött róla.
Az iráni legfelsőbb vezető először szólalt meg az amerikai támadás óta.
Az egy dolog, hogy az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását. A parlament ugyanis nem igazi hatalmi tényező.
Örülhetnek az ajatollahok: az amerikai elnök az iráni rendszerváltásról posztolt a saját stílusában viccelődve.
A végső döntés Irán legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsa kezében van. A tartós lezárás hatalmas láncreakciót válthat ki a globális gazdaságban.
Hiába dicsekszik Trump, valójában még senki sincs tisztában azzal, mit értek a vasárnap éjszakai amerikai légicsapások.
A miniszterelnök szerint nőni fog a terrorfenyegetettség a közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt, de mi kedvezőbb helyzetben vagyunk.