Trump kérésére a törvény hatályát Irán energia- és fegyveriparára is kiterjesztették.

A bank szerint a háború akkora bizonytalanságot okozott, hogy már nincs egyértelmű alapforgatókönyvük az olajárak alakulására.

Ez lehet az a pont, amikor tényleg jön a globális üzemanyagválság. Irak felől szétlőttek egy kulcsfontosságú olajvezetéket, Jemenben a hútik a Vörös-tenger kijáratát és Mekkát fenyegetik.

Miközben a civileket a saját államuk is gyilkolja.

Trump korábban „gyakorlatilag korlátlan” készletekről beszélt, a Pentagon szerint azonban a háborúban felhasznált lőszermennyiség hiányt okozott a stratégiai készletekben.

Az Irán elleni háború pedig még az idén véget ér Trump szerint.

Hosszú sorok állnak a benzinkutakon, az infláció vágtat, a Hormuzi-szoros lezárása pedig egyre kevésbé alkalmas a világ zsarolására. A gond csak az, hogy ez nem a tárgyalóasztal felé tereli a Forradalmi Gárda egyre nagyobb hatalmú vezetőit.

Megy fel az olaj ára az amerikai csapások után. Magyar Péter azt ígéri, hogy a kormány segít, de nem védett ár bevezetésével.

Július vége óta nem volt ilyen drága a Brent típusú olaj hordója.

Az amerikai hadsereg szerint válaszcsapásként öt, az iráni hadsereghez köthető olajszállító hajót támadtak meg, miután Irán kétszer is megpróbált eltalálni egy amerikai hadihajót.

Gáza miatt romlott meg a viszonyuk, majd Szíria miatt vált igazán élessé. Mindkét ország hadserege erős, egyaránt az USA szövetségesei, de lehetőleg a másik rovására növelnék a saját befolyásukat a Közel-Keleten.

Irán előtte rakétákat indított két amerikai hadihajó felé.

Ha Iránnak sikerül elsajátítania a technológiát, az hosszú távú előnyökkel jár Irán védelmi ipara számára.

Az elmúlt egy hónapban Washington főleg gazdasági szankciókkal próbált nyomást gyakorolni, most újra a katonai erőhöz nyúlt.

A helyzetet az inflációtól való félelem is súlyosbítja, van olyan ország, ahol harminc éve nem látott magasságba ugrott a 10 éves államkötvény hozama. A drágább adósságfinanszírozás az egész világgazdaságot fojtogatja.