A háború negyedik napján, június 16-án az izraeli légierő az iráni nemzetbiztonsági tanács épületét rakétázta, amiben ott volt az iráni államfő is. Meg is sebesült.
Korábban a Pentagonból kiszivárgott jelentés szerint csak hónapokkal.
A parlament szavazott, már csak a nemzetbiztonsági tanácsnak kell jóváhagynia a döntést.
Az iráni vezetés hajlandó megoldani a nézeteltérést Amerikával, miután az lebombázta a nukleáris létesítményeiket.
A Fehér Ház elismerte a jelentés létezését, de azt közölte, hogy nem értenek egyet vele.
A döntés már régen megszületett, és katonailag is elkezdték összerakni a terveket, amikor Trump még csak lebegtette, hogy nem zárja ki a beavatkozásokat. Lelkes és egyedül döntő elnök, kamu nyilatkozatok, szándékosan rossz irányba induló bombázók.
Az amerikai elnök szerint eljött a béke ideje, Iránnak muszáj lesz alkut kötnie, különben újabb amerikai támadások jöhetnek.
Előfordulhat, hogy egy esetleges iráni légicsapástól féltik a gépeket, miután Amerika Irán megtámadását fontolgatja.
Mennyire vonódik be az USA a konfliktusba? Mennyire sikerül Izraelnek meggyengítenie az iráni atomprogramot? Mi lesz iráni olajjal?
Többen, köztük gyerekek is meghaltak az éjszaka az iráni támadásokban. Az olaj ára 7 százalékot ugrott a konfliktus kezdete óta.
Nyomatékosította ugyanakkor, hogy az amerikaiak nem vettek részt a műveletben.
Jövő héten szakértői tárgyalások jöhetnek.
Abbas Aragcsi iráni külügyminiszter és Steve Witkoff amerikai különmegbízott vezeti a két delegációt.
Szeretnék hátráltatni az iráni atomprogramot.
Az iráni Forradalmi Gárda nukleáris biztonságért felelős parancsnoka pedig közölte, hogy az izraeli katonai fenyegetések miatt Teherán felülvizsgálhatja a nukleáris doktrínáját.