Évtizedeken át úgy tűnt, ők lehetnek a békés és biztonságos, csillogó oázis a közel-keleti káoszban. Úgy volt, hogy mindehhez a békét és biztonságot az amerikaiak garantálják. Mindez szertefoszlott, amint Dubajban becsapódott az első iráni drón, és nem biztos, hogy vissza lehet szerezni.

Boris Pistorius nem érti, miben lehetne egy-két európai hadihajó segítségére a nagy amerikai flottának a Hormuzi-szorosban.

A Brent olaj hordónkénti ára már 105 dollár közelében van, miközben a múlt hét közepén még 90 dollár alatt volt.

A WHO már a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a térségbéli konfliktusok nagyszabású népességmozgást váltottak ki.

Az izraeli tűzoltóság hat becsapódási helyszínt azonosított Izrael középső részén a vasárnapi iráni rakétatámadás után.

Heten kint maradtak volna Ausztráliában, de végül mégsem mer mindenki élni a humanitárius vízummal.

Az iráni válaszcsapások egyre jobban átterjednek a szomszédos országra is, ahol milíciák támadnak mindent, ami amerikai.

Három nap alatt több légvédelmi rakétát lődöztek el, mint Ukrajna négy év alatt. A lengyelek is aggódnak.

Az amerikai elnök azt állítja, hogy Irán katonai képességeinek 100 százalékát megsemmisítették, mégis segítséget kér Hormuzi-szoros védelméhez. Szövetségesei elsőre nem tűnnek túl lelkesnek.

A szaúd-arábiai és a bahreini futamot sem tartják meg áprilisban a kockázatok miatt - döntött a FIA.

„Így vagy úgy, hamarosan megnyitjuk, biztonságossá és szabaddá tesszük a Hormuzi-szorost” – fogadkozott új posztjában az USA elnöke.

Biztonsági okokból.

Az amerikai elnök továbbra sem adott meg egyértelmű időpontot arra, meddig tarthat az Irán elleni háború.

Naím Kászim azt mondta, a harc a létükért zajlik.

Az iráni parlament elnöke korábban jelezte: a Kharg-sziget elleni támadás a megtorlás új szintjét váltaná ki, mert a sziget kulcsfontosságú az ország gazdasága és biztonsága szempontjából.