Súlyos visszaélésekről és fokozódó érzéketlenségről szólnak a Gázában és Dél-Libanonban szolgáló izraeli katonák vallomásai. Közben a túlterhelt hadsereg és az ultraortodoxok sorozása körüli vita már Netanjahu kormányát is megrendítheti.

Az amerikai közvetítéssel létrejött megállapodás feltétele, hogy a Hezbollah beszüntesse támadásait és kivonuljon az Izrael által ellenőrzött dél-libanoni térségből.

Viszont ennek ellenére is jól kijön az izraeli miniszterelnökkel.

Kuvaitban egy ember meghalt, több mint 60-an pedig megsérültek az iráni támadásokban.

Az USA egy iráni katonai földi irányítóállomást célzott a Hormuzi-szorosban, mire Irán válaszul amerikai támaszpontokat és helikoptereket támadott egy „térségbeli országban”.

„Mi a faszt művelsz?” – kérdezte Trump a telefonbeszélgetésben, de Izraelben vitatják, hogy ez valóban elhangzott-e így.

Az oroszok ugyanolyan Sahíd drónokkal támadják az ukránokat, mint amilyeneket Irán használt a közel-keleti háborúban.

Izrael több mint 100 Hezbollah-célpontra mért csapást.

Az iráni háború miatt kaptak ideiglenes engedélyt arra, hogy az április 17-ig tartályhajókra rakodott orosz eredetű nyersolajat és kőolajtermékeket továbbra is értékesíthessék és szállíthassák.

Szerinte csak az számít, hogy Irán ne jusson atomfegyverhez, azt se bánja, ha elbukják a félidős választásokat.

Új belső jelentések szerint az ország hadereje az amerikai támadások után jóval erősebb maradt annál, mint amit Donald Trump elnök nyilvánosan állított.

A Hszi Csin-pinggel folytatott tárgyalásokon a közel-keleti helyzet, Tajvan, a kereskedelmi konfliktus és a mesterséges intelligencia szabályozása is napirendre kerülhet.

Segítségre pedig nincs szüksége az Egyesült Államoknak Trump szerint.

Nem világos, hogyan jutott a Pentagon erre a becslésre, amikor korábbi adatok szerint az iráni háborúnak csak az első hat napja 11,3 milliárd dollárba került.

Egy japán snackóriáscég fekete-fehér csomagolásra vált, mivel a Hormuzi-szoros lezárása megzavarta a festékellátást.