Mehdi Mahmudian és 16 társa nyilatkozatban ítélte el Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépése miatt.

„Nagyon sok hajónk megy abba az irányba, biztos, ami biztos” – mondta az amerikai elnök, hozzátéve: nem szeretné, ha bármi történne.

Mit lehet tudni a vérbe fojtott tüntetésekről? Veszélybe került a rezsim? Hogyan működik egy teokratikus köztársaság? Milyen regionális következményei lehetnek a tiltakozásoknak? N. Rózsa Erzsébet és Csepregi Zsolt Közel-Kelet-szakértőkkel beszélgettünk.

A támaszponton nagyjából 10 ezer katona állomásozik.

„Ha el akarjuk végezni a munkát, most kell megtenni; ha cselekedni akarunk, gyorsan kell” – mondta a legfelsőbb bíróság elnöke.

Külföldre már lehet telefonálni a mobilokról, de a net- és sms-szolgáltatás még nem működik, és külföldi hívásokat sem tudnak fogadni.

Külső beavatkozásra utalt és a demonstrációk folytatását kérte az amerikai elnök.

Ali Hamenei szerint az amerikai elnök szítja a rombolást és a tüntetést.

250 helyszínen zajlanak tüntetések, évek óta nem volt ilyen súlyos válságban az iráni rezsim.

Ezúttal az állami médiumok is elismerik, hogy tiltakozások zajlanak, de gyorsan hangsúlyozták, hogy a tüntetők kizárólag a gazdasági helyzet miatt aggódnak, és semmi kifogásuk a teokratikus berendezkedéssel szemben.

A lány halála után kirobbant tömegtüntetések után sokan nem voltak hajlandók kendőt viselni.

A HRANA hírügynökség szerint szeptember közepe óta mintegy 20 ezer embert vettek őrizetbe a kormányellenes tüntetésekkel összefüggésben.

Shirin Ebadi azt mondja, az iráni felkelés visszafordíthatatlan forradalmat indított el.

Egy újságíró pedig, aki a tüntetésekről tudósított, 18 év börtönbüntetést kapott.

Faezeh Hásemi Rafszandzsáni bűne az volt, hogy tüntetésre szólított fel Mahsza Amini halála után.