Mi változott idén a magyarérettségin, és mit szóltak hozzá a diákok? Mit lehet kezdeni a kötelezőkkel? Mik azok a szövegek, melyek heves reakciókat váltanak ki a fiatalokból? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Kovács Péterrel, a Fazekas Mihály Gimnázium tanárával.

Erdős Virág két versét közöljük a Hévíz folyóirat jóvoltából.

A szólásszabadság védelmére alakult írószövetséget sok tagja kritizálja, amért a jelek szerint Izraelt támogatja, és nem veszi elég komolyan a palesztin írók és újságírók elleni atrocitásokat.

Lectori salutem! Köszöntjük a költészet napját.

Megkapta a Formentor-díjat a spanyoloktól, egyebek közt „a képzelet elfeledett dimenzióinak helyreállításáért”.

A francia botrányíró karrierje megrekedni látszott, de a Megsemmisülni nem csak a 700 oldalas terjedelme miatt tűnik valódi nagyregénynek. Egy terrorista szekta, egy elnökválasztás és egy életvégi döntés mellett, meglepő módon, még a szeretet is megjelenik ebben a bosszantó, de gazdag világban.

Spiró György arról is beszélt: olyan kínos történetet talált Rajk Lászlóról, ami még a perben sem merült fel, és hogy miért nevezte butának, műveletlennek a nagyanyját.

Milyen a jó gyerekirodalom, és tényleg számít-e, hogy fejből mesélünk a gyereknek? Miért hallgattunk régen felnőttként is meséket, és miért lenne érdemes még ma is így tennünk? A Nem rossz könyvek podcast témája a gyerekirodalom, vendégünk Boldizsár Ildikó író, meseterapeuta és Kovács Eszter, a Pagony Kiadó főszerkesztője.

Miért jó horrortörténeteket olvasni? Mitől működik jól egy ilyen történet? És hogyan válhat horrornovellák alapanyagává az a magyar valóság, amit annyira jól ismerünk? A Nem rossz könyvek podcast vendége Veres Attila.

Ciki-e, ha egy nő romantikus irodalmat olvas? Egyáltalán mi az, hogy női irodalom, reneszánsza van-e a műfajnak, miért olvassuk, és mekkora biznisz valójában - eheti podcastunkban ezeket a témákat járjuk körbe.

Azt mondta, ezután is profitálni akar a mesterséges intelligenciából a könyvei megírásához.

Kácsor Zsolt saját betegségének történetét írta meg a tavalyi év egyik legerősebb magyar regényében. A Nem rossz könyvek podcast vendégeként mesélt az írásról mint terápiáról, a különbségről írás és beszéd között és arról, hogy mit érzett, amikor rájött, nem fog már több könyvet írni.

Utolsó versét két nappal a halála előtt írta, fordítója Radnótival vont párhuzamot.

Budapest-Párizs-Puerto Rico-Miami-Budapest: a világjáró magyar író 88 éves volt.

A Kritikus kultúra címmel tartott konferencián a művészek, intézményvezetők, kutatók és filozófusok beszéltek arról, milyen a politika által leuralt kultúrában érvényesülni, hogy lehet túlélni függetlenként és hogy mi is történt a kultúrában az elmúlt 10 évben.